Jeney Zoltán lovagregény-sorozata olyan magas gyerekirodalom (vagy gyerek-magasirodalom), amely kábé úgy viszonyul a népszerű kisiskolás ponyvához, mint egy elegáns étterem az iskolai menzához.
Vezette a New York-i Magyar Kulturális Központot, jelenleg pedig Amerika legnagyobb irodalmi fesztiváljának a programjáért felel. A magyar írók amerikai esélyeiről, a brandépítés követelményeiről, Krasznahorkai amerikai rajongótáboráról és a Charlie Hebdo kitüntetése körüli botrányról is beszélgettünk.
Az Antal Nimródot is foglalkoztató Wayward Pines tévésorozat kulcsemberével beszélgettünk: Twin Peaks-őrületről, stoppos gyilkosokról és a szado-mazo irodalom olvasásserkentő hatásáról.
Diavolina címmel írt regényt Gorkijról, akit nagy íróként, ugyanakkor igencsak ellentmondásos emberként jellemez. Miközben Gorkij emberek életét mentette meg, gyűlölködő, sztálinista cikkeket is írt. Az előbbi adhat felmentést az utóbbi alól?
A háború utáni kontinentális gondolkodás kétségtelenül leginvenciózusabb időszaka az 1960–80-as évek Párizsában, majd a trendre sajátos érzékenységgel reagáló – azt hamar branddé („posztstrukturalizmus”) formáló – amerikai egyetemeken játszódott le.
Ő adta el a legtöbb könyvet a 90-es években, több mint 60 milliót, s ezzel Stephen Kinget is megelőzte. Ma már a 300 milliót ostromolja. A cég és Az ügyfél szerzője e-mailen ekézte Hollywoodot.