Könyv

Andrea Molesini: Nem minden mocsok bécsi

  • - kyt -
  • 2015. június 14.

Könyv

A caporettói csata az Isonzó menti első világháborús csaták közül már a 12. volt, és egyebek közt azt eredményezte, hogy a vesztes olasz hadsereg nyomán a német egységekkel megerősített osztrák–magyar haderő bevonult abba a faluba vagy inkább kiszolgálóépületekkel körbevett „villába”, ahol a regény játszódik. A lakosság persze gyűlölte a megszállókat – akik egy megerőszakolós orgián kívül nem mutattak agresszivitást –, és a kastélyban élőknek is el kellett fogadniuk, hogy egy osztrák báró szerencsélteti őket félig hívatlan vendégként, miközben a templom oltárain a harctérről frissen érkezett sebesülteket igyekeznek rendbe hozni.

Ahány tagja a családnak, annyiféle viszonyulás a betolakodókhoz, annyiféle nézőpont az új helyzet átéléséhez. Ráadásul a családhoz csak oldalágon tartozó, árva késő kamasz fiúnak éppen ezekben a hónapokban kell átélnie egy sor olyan lelki változást, ami majd a felnőttség felé kormányozza: a szerelmet, a féltékenységet, a veszély vállalását a fegyveres ellenállás újsütetű tagjaként.

A cselekmény szövevénye lassan válik érzékelhetővé, eközben viszont, a kifinomult ábrázolásnak (és fordításnak) hála, alig látható részletek rajzolódnak ki, tovább árnyalva a szereplők tulajdonságait, de legalább ennyire a környezet részleteit, hogy szinte sötétben is eligazodhasson az ember a facsoportok, kápolnák, sziklák között. Mintha mi is megkapnánk annak a veszélyes ellenállási akciónak a tervét, amelynek végrehajtása a regényhősre ­hárul – és nem is sikerül megoldania, pedig a nagyapja optimizmusra biztatja, kissé sajátos érveléssel. A megszálló tisztek kimosott, száradó gatyáin tátongó lyukakból olvassa le, hogy a Monarchia hadseregének annyi. Csak hát ennek még nincs itt az ideje, úgyhogy hősünknek deus ex machinára van szüksége az életben maradáshoz, amit a szerző már-már kihívó módon bocsát a rendelkezésére.

Fordította: Nádor Zsófia. Scolar, 2014, 333 oldal, 3250 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.