Könyv

Sylwia Chutnik: Női zseb­atlasz

  • Sisso
  • 2015. június 21.

Könyv

Nők, illetve nőknek tűnő alakok az időben, a társadalomban és az emlékeinkben – a manapság nálunk is virágzó városi séták irodalmi lenyomatai. Egy-egy ilyen polgári kiránduláson a nagyváros bizonyos kerületeit, lakónegyedeit szokás bemutatni tematikusan. Itt hangzanak el a legizgalmasabb történetek egy városról, és nem az idegenforgalmi omnibusz tetején. A szerző újságíró, nőjogi aktivista, aki praktizáló idegenvezetőként a város ikonikus nőalakjain keresztül mutatja be Varsót. De ez most irodalom.

Chutnik 2008-ban ezzel a kötettel debütált íróként, amely nyilván a városvezetői tapasztalataiból is táplálkozik, és a formája, felépítése meg a címe emlékeztet is egy turistakézikönyvre. Ha úgy tetszik, feminista nézőpontból született mű, amely annyit jelent, hogy hitelesen, társadalmi tabuk nélkül, leplezetlenül szól arról a rétegről, azokról az emberekről, akiket bemutat.

A négy fejezet egy varsói bérház négy lakójára fókuszál. Három nő és egy elnőiesedett férfi mélylélek­tanilag is pontos élettörténete. A fejezetek elején szinte felülről látni a helyszíneket, térkép a táj, a piac és a nagyváros egyik legszegényebb kerülete, aztán a töredezett történet még sokszor visszatér ebbe a perspektívába. Ismeretlen női archetípusok tengeréből (bazárosok, összekötők, utánzatok, kis hercegnők) emelkedik ki mindig egy központi figura, akinek az életét közelebbről megismerjük. Mintha egy rezervált példányt írna le egy természettudós, fenséges jelenségeket látunk, identitásuk utolsó harcosait, miközben a rongyos hétköznapi drámákat olyan szeretettel és érzékenységgel mutatja be a közömbös környezetben, hogy együtt érzünk a szereplőkkel. A gyerekkoruktól megszomorítottakkal és megalázottakkal, az erőszakba belehülyültekkel, akik nagyobb hősök, mint a honvédő katonák vagy a semmirekellő politikusok. Hogy miért, azt szépen meg lehet ebből a könyvből érteni.

Fordította: Mihályi Zsuzsa. Typotex, 2015, 194 oldal, 2500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.