Bevált recept

Bruck András: A fogadalom

  • Vári György
  • 2012. március 21.

Könyv

 


Tulajdonképpen minden ismerős: egy vékonydongájú, az átlagosnál valamivel intelligensebb fiú, aki félelmei ellenére bátor; kissé beszari, de jólelkű cimborája; a városba érkező vagány új srác, továbbá a kissé tudálékos, de nem haszontalan unokahúg - velük szemben pedig az ismeretlen és félelmetes Ellenség. Ráadásnak a fantáziahiányos, korlátolt felnőttek. Tökéletes szereplőválogatás, megfelelő dramaturgiával hibátlan ifjúsági regény alapanyagául szolgálhat, és a könyv, ha nem is a Tom Sawyer, de nagyjából hibátlan. Igen, az Emil és a detektívektől a Harry Potterig, valamint nyilván előttük és utánuk is gyakran főztek a fenti receptből - ami inkább garancia, semmint probléma.

 

Az irtózatos lábnyomú Vasláb sorban rabolja el az amerikai kisváros gyerekeit, köztük Tom öccsét. Lecsap, jeleket hagy, üzen, érkezését gondosan kiválogatott kellékek jelzik, ügyesen adagolva a feszültséget, amely azért nem különösebben szorongató. Végig eldönthetetlen ugyanis, hogy a gyerekrabló szándékai gonoszak-e: néha úgy tűnik, mintha volna lelke, sőt egyes jelzései kimondottan mimózának hatnak. A szörny fellépései közé lehet adagolni némi mulatságos amerikai kisvárosi miliőt, helyi hülyékkel és nyárspolgárokkal (a főhülye természetesen - hivatalból - a seriff), egészen szolidan, szinte túlzottan szemérmesen tálalt kiskamasz romantikát. Most még lényegében a verbális hajhúzásnál tartunk. Némi nyelvi és jóval több lélektani humor, pontosan kiszámított fordulatok, forgatókönyves építkezés: semmi különös, de minden a helyén van. Pár óra alatt elolvasható az egész, és nehéz is félbeszakítani. A végén perspektívát váltunk, belenézünk Vasláb, hm, fejébe, akiről kiderül, hogy tényleg kissé traumatizált és alapvetően szentimentális szörnyeteg egy távoli bolygóról, ahová a játszás tudományát kell nagy tételben importálnia: ezért rabol gyerekeket.

XXI. Század Kiadó, 2011, 366 oldal, 2900 Ft

Könyv - Bruck András: A fogadalom

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.