Szöllősi Mátyás: Állapotok

  • Svébis Bence
  • 2012. március 21.

Könyv

A szemünk láttára nő föl, érik be egy friss, fiatal költőnemzedék, melynek egyetlen öröksége az örökös szorongás, s ezt osztja meg, mert már csak ez maradt neki. Kudarc, szégyen, magány és mozdulatlanság - ezek a hívószavai a negyvenöt számozott költeménynek.

Valójában a szerző előző könyve, az Aktív kórterem azonos című ciklusa duzzadt itt komplett kötetté. Hosszabb-rövidebb helyzetjelentések, naplószerű, részletező pontossággal rögzített megfigyelések ezek a versek. Valóban állapotok, minden értelemben, hiszen nem mozdul itt semmi, a stagnálás fülledtsége járja be a sorokat. Azonban az egzisztenciálisan gyenge költői én egy nyelvileg nagyon is erős versvilággal támogatja meg magát. Vérbeli alanyi költészet ez, önreflexív és önmagába zárt, ahogyan a költeményekből kibontakozó miliő is. Az önmagunktól való félelmet, a belső borzalmat énekli meg: "A legrosszabb: magunktól megijedni". Az önismeret túlzó rettenete ez. Az a pont, amikor már "nem engedhetem meg magamnak, / hogy rászabadítsam magam a külvilágra". A bezártság tébolyát erősíti a fullasztó forma is, melyben a rímek híján vannak minden játékosságnak. A tördelés, a frusztráló, egyszavas soráthajlások pedig csak erősítik a fragmentáltságot, a versek alcímben jelölt töredék voltát. Nem billenhet már helyre semmi, hiszen a megbékélés feltétele, hogy az események valami érthető egésszé álljanak össze.

Kalligram, 2011, 112 oldal, 2000 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.