Képregény

Conan kegyetlen kardja

  • - köves -
  • 2018. november 30.

Könyv

Conan, a kimmériai! Király és kapitány, kiválasztott és közönséges katona, ki kíméletlen korokban, küklopszi kőtömbök, koponyahegyek, kristályoltárok, komor kolosszusok és kénköves ki-tudja-mik közt küzd kardját kirántva. Királynők kegyeltje? Kétséges. Kéjsóvár kurafi? Korántsem. Kádár-kori kamaszkorunk komor királya, kókadni képtelen, kolosszálisra kigyúrt karizmokkal. Ó, kapitány, kapitányom! Kharónig követünk, kígyók és kémnők, kimérák és kalózok, kényurak, kísértetek és kismillió kín között is.

Conan, a kimmériai képregényben – kétszínű kollekció a klasszikus korszakból, a conani kánonból kiválasztott képalkotók kiváló képkockáival. A képességek különbözők, de a kvalitás kétségtelen, kiforrott katyvasz, a kontent koherens. Kényes és kifinomult con­noisseurök kíméljetek, Conant, a kigyúrt kívülállót kevéssé kajálja a kulturált középosztály, Conan a kamaszoké, kik képtelenek kinőni a kamaszkorból. A komcsiban kikészültünk a képernyőn kibomló, kardozós-kivérzős káoszon: királyság! – kiáltottuk komolyan, Kádárkori kiskamaszok, kár, hogy korán kellett kelni és készülni a kettesért.

Conant korábban könyvben is kiadták, kéjes kikapcsolódást kínáltak a kimmériai kalandjai kisprózaként. Kiapadhatatlan kincsesbánya a kiadvány, de kétségtelen, képregényben konkrétabbak a keblek és karizmok, a koponyákat kettészelő kardok köríve, a köpenyek kontúrja. Korholni kit kell? Kicsinyes kérdésfelvetés, Conan és a kritika két külön kategória.

Fordította: Holló-Vaskó Péter. Fumax, 2018, 328 oldal, 5995 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.