Gyerekkönyv-melléklet

Darvasi László A 3 emeletes mesekönyv

Könyv

Darvasi László A 3 emeletes mesekönyv című regénye csak úgy hemzseg a pupákoktól. Meg a káposztáktól, okleveles fizikatanároktól, Zalhúber Tibike kérdéseitől, hogy a Magyar Történelemről és hűséges Gurulmadaráról már ne is beszéljünk. A háromemeletes ház lakói egytől egyig furcsa, mégis szerethető lények, akik eleinte csak a mindennapok történéseit mesélik el, majd a nem mindennapi történések mesélik el őket. Lesz itt boszorkányból kislány, kurucból labanc, káposztából saláta, no meg persze az író úrból csúf varangyos telefon. Darvasiról legalább a Trapiti óta tudjuk, hogy szóvirágaival a felnőtt olvasót is képes könnyesre röhögtetni, a regény közepe felé viszont a sok kupackodás és gödörködés kezdi megülni a gyomrunkat, arról nem is beszélve, hogy az okostelefonok és közösségi oldalak mesébe (nem) illő használatát végképp nehéz befogadni, de hát ezek a mai pupákok, ugyebár. A regényt a felnőttek számára az a jó adag leleményességgel megírt, a kisebbek által nem feltétlenül érthető morzsa menti meg, mely az ártatlannak tűnő epizódok között van elhintve. A nagypapa halála vagy Tibike édesanyjának házasságtörése egy dolog, de a Kázmér mellére tűzött sárga csillag vagy a Don-kanyar kiegyenesítésére tett kísérlet azért megakasztja a fene nagy jókedvet. A gyermeki ártatlanság jól irányzott kérdései aztán mégis visszavarázsolják a vidámságot az író Koncz Tímea remek illusztrációival megspékelt fantazmagóriái közé, és a könyvet végül jóízű mosollyal tudjuk letenni. Meg a kérdéssel: hogy is nem jutott eszünkbe megkérdezni édesanyánktól, hová lett Piroska nagypapája?

Magvető, 2013, 248 oldal, 2990Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.