Gyerekkönyv-melléklet

Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert

  • Nagy Boldizsár
  • 2013. december 28.

Könyv

Villanynarancs

Vajon mi lesz akkor, ha a filozofálgató punk (aki önmagát mindenkinek beszólogató, "baszogató költőként" definiálja) a zenekarból kiválva, jó néhány felnőttverseskötet után megírja élete első gyerekkönyvét? Na jó, annyira nem kell megijedni a választól: egy nagyszerű nonszensz meseregény! Sopotnik lírai történetei olyanok, mintha a túl későn, hajnalban hazaeső apuka mesélné őket, abban a varázslatos tudatállapotban, amikor még félig szédült az éjszakától, és már félig bódult az álmosságtól. Az egymáshoz lazán kapcsolódó fejezetekben olyan univerzum elevenedik meg, amely ismerős lehet Lewis Carroll és Dr. Seuss szofisztikált nonszensz meséiből: a logika szabályai itt érvényüket vesztik, és helyettük a szórakozott, huncut szemű Lassú báró uralkodik, aki egyidős az idővel. Sztoriról beszélni persze nincs értelme egy vérbeli nonszensz esetében, de az izgalmas karakterek remekül helyettesítik az akciókat. Ilonka néni például, aki annyira jó ember volt, hogy azt még a tévében is bemondták, és amikor már nem lehetett többé ember, csillaggá varázsoltatja a báró, hogy örökre mosolyogjon a világra. Vagy ott van a szintén allegorikus alak, Legyen Pál, aki mindig mindenhol ott terem, ha valaki kimondja a legyen szót, de ha nem szólítják, nem képes semmire. Lassú báró legjobb barátja pedig a füstölgő mosolyú Nagyapa, aki nyalka legényként még tábornok volt, és amikor nyugalmazták, az egyetlen kérése szolgálataiért cserébe egy bögre habos kávé volt, fahéjjal a tetején. Így született meg a varázslatos Fahéjas kert birodalma, de ezt nem tudja senki biztosan, csak ő. Hogy annak idején másik világban is járt, azt el sem hiszik a kerti lények: az csak szemenszedett mese, szokta mondani ő is, mikor a múltja szóba kerül. Hát, így fest Sopotnik kifordult világa, ami talán (ez könnyen előfordulhat) jobban hasonlít a valósághoz annál, mint amit az értelmünk súg.

Illusztrálta: Egri Mónika. Kolibri, 2013, 112 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.