Gyerekkönyv-melléklet

Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert

  • Nagy Boldizsár
  • 2013. december 28.

Könyv

Villanynarancs

Vajon mi lesz akkor, ha a filozofálgató punk (aki önmagát mindenkinek beszólogató, "baszogató költőként" definiálja) a zenekarból kiválva, jó néhány felnőttverseskötet után megírja élete első gyerekkönyvét? Na jó, annyira nem kell megijedni a választól: egy nagyszerű nonszensz meseregény! Sopotnik lírai történetei olyanok, mintha a túl későn, hajnalban hazaeső apuka mesélné őket, abban a varázslatos tudatállapotban, amikor még félig szédült az éjszakától, és már félig bódult az álmosságtól. Az egymáshoz lazán kapcsolódó fejezetekben olyan univerzum elevenedik meg, amely ismerős lehet Lewis Carroll és Dr. Seuss szofisztikált nonszensz meséiből: a logika szabályai itt érvényüket vesztik, és helyettük a szórakozott, huncut szemű Lassú báró uralkodik, aki egyidős az idővel. Sztoriról beszélni persze nincs értelme egy vérbeli nonszensz esetében, de az izgalmas karakterek remekül helyettesítik az akciókat. Ilonka néni például, aki annyira jó ember volt, hogy azt még a tévében is bemondták, és amikor már nem lehetett többé ember, csillaggá varázsoltatja a báró, hogy örökre mosolyogjon a világra. Vagy ott van a szintén allegorikus alak, Legyen Pál, aki mindig mindenhol ott terem, ha valaki kimondja a legyen szót, de ha nem szólítják, nem képes semmire. Lassú báró legjobb barátja pedig a füstölgő mosolyú Nagyapa, aki nyalka legényként még tábornok volt, és amikor nyugalmazták, az egyetlen kérése szolgálataiért cserébe egy bögre habos kávé volt, fahéjjal a tetején. Így született meg a varázslatos Fahéjas kert birodalma, de ezt nem tudja senki biztosan, csak ő. Hogy annak idején másik világban is járt, azt el sem hiszik a kerti lények: az csak szemenszedett mese, szokta mondani ő is, mikor a múltja szóba kerül. Hát, így fest Sopotnik kifordult világa, ami talán (ez könnyen előfordulhat) jobban hasonlít a valósághoz annál, mint amit az értelmünk súg.

Illusztrálta: Egri Mónika. Kolibri, 2013, 112 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.