Gyerekkönyv-melléklet

Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert

  • Nagy Boldizsár
  • 2013. december 28.

Könyv

Villanynarancs

Vajon mi lesz akkor, ha a filozofálgató punk (aki önmagát mindenkinek beszólogató, "baszogató költőként" definiálja) a zenekarból kiválva, jó néhány felnőttverseskötet után megírja élete első gyerekkönyvét? Na jó, annyira nem kell megijedni a választól: egy nagyszerű nonszensz meseregény! Sopotnik lírai történetei olyanok, mintha a túl későn, hajnalban hazaeső apuka mesélné őket, abban a varázslatos tudatállapotban, amikor még félig szédült az éjszakától, és már félig bódult az álmosságtól. Az egymáshoz lazán kapcsolódó fejezetekben olyan univerzum elevenedik meg, amely ismerős lehet Lewis Carroll és Dr. Seuss szofisztikált nonszensz meséiből: a logika szabályai itt érvényüket vesztik, és helyettük a szórakozott, huncut szemű Lassú báró uralkodik, aki egyidős az idővel. Sztoriról beszélni persze nincs értelme egy vérbeli nonszensz esetében, de az izgalmas karakterek remekül helyettesítik az akciókat. Ilonka néni például, aki annyira jó ember volt, hogy azt még a tévében is bemondták, és amikor már nem lehetett többé ember, csillaggá varázsoltatja a báró, hogy örökre mosolyogjon a világra. Vagy ott van a szintén allegorikus alak, Legyen Pál, aki mindig mindenhol ott terem, ha valaki kimondja a legyen szót, de ha nem szólítják, nem képes semmire. Lassú báró legjobb barátja pedig a füstölgő mosolyú Nagyapa, aki nyalka legényként még tábornok volt, és amikor nyugalmazták, az egyetlen kérése szolgálataiért cserébe egy bögre habos kávé volt, fahéjjal a tetején. Így született meg a varázslatos Fahéjas kert birodalma, de ezt nem tudja senki biztosan, csak ő. Hogy annak idején másik világban is járt, azt el sem hiszik a kerti lények: az csak szemenszedett mese, szokta mondani ő is, mikor a múltja szóba kerül. Hát, így fest Sopotnik kifordult világa, ami talán (ez könnyen előfordulhat) jobban hasonlít a valósághoz annál, mint amit az értelmünk súg.

Illusztrálta: Egri Mónika. Kolibri, 2013, 112 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.