Könyv
Egy családregény közepe
Aranyossi Magda neve néhány évtizede még ismerősen csengett a párttörténeti irodalomban, bár erős a gyanúm, hogy az 1948 és 1963 között írt könyvei közül alighanem több is ott lehetett a Centrális Galériának azon a 2012-es kiállításán, amelyik az Egyetemi Könyvtár soha ki nem kölcsönzött tételeivel szembesítette a közönséget.
Feministák muszlinruhában
Lucy Strange azoknak az egzaltált, bogaras és szellemes angol írónőknek a sorát gazdagítja, ahová Sarah Perry (Az essexi kígyó) és Frances Hardinge (A hazugságok fája) is tartozik: a maguk sajátos stílusában mind olyan lányokat és nőket mutatnak be, akiket környezetük legjobb esetben csak szelíd bolondnak, rosszabb esetben ártalmas, őrült fruskának tart.
„Ha nyoma maradna”
A kis könyvesboltokat sorra felzabálták a nagyok, ám a Pozsonyi úti Láng Téka nemcsak túlélt, de fogalommá is vált. Az első magánkönyvesbolt szeptemberben lesz 30 éves.Tulajdonosával az indulásról, a fennmaradásról és a személyességre alapozott üzletpolitikáról beszélgettünk.
Thészeusz űrhajója
Van egy régi filozófiai probléma, amelyet leggyakrabban Thészeusz hajójaként szoktak emlegetni. A legenda szerint, miután Thészeusz legyakta a félbika Minótauroszt, és hazatért Athénba, hajóját hőstette mementójaként otthagyta a kikötőben.
Hulladék
Nina Fabernek, az irodalmi élet egykori üdvöskéjének, generációja finom hangú lírikusának sok mindenhez van érzéke, csak éppen a trendiséghez nincs. Egy kicsi sincs. Sokáig azt sem realizálja, hogy nem csak az a baj az élettel, amit ő annak gondolt. Magánéleti válságain és alkoholproblémáin kívül történik vele valami, ami gyakorlatilag nem vele történik, mégis végzetesen befolyásolja az ő karrierjét (is).
Világrepedés
Család, szerelem, szex, szakítás, hiány, felnőtté válás – jellemző témái a debütáló köteteknek. De a kézenfekvő témaválasztás ellenére Papp Katalin versnyelve, illetve beszélői pozíciója eloszlatja a sematizmus, a „láttunk már ilyet” gyanúját.
„Önnön hiányunkat elgondolni”
A poszthumanista gondolkodók szerint a világ mai állapotában nem érvényesek többé a humanizmus hagyományos fogalmai, és az embert nem képzelhetjük a világ urának: újra kell definiálnunk magunkat és a viszonyunkat más létezőkhöz. A poszthumanizmus alakváltozatai – Ember, embertelen és ember utáni című könyv filozófus szerzőivel beszélgettünk.