Könyv

Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást!

  • - svébis -
  • 2019. október 5.

Könyv

Hartay prózájának (és humorának) erőssége elsősorban a nyelvben rejlik. Na, nem nyegle nyelvi poénkodásokról van szó, hanem olyan éleslátásról, ami a megszólaló stílusában kamatozik. Mondhatnám úgy is: Hartay prózája le se tagadhatná, hogy szerzője költő.

Ja, hogy a költő, az a búskomor szerencsétlen, akinek jobb dolga sincs, mint a saját és a világ nyomora fölött vekengni?! Aztán aki viccelni mer, szégyellje magát, pfuj, komolytalan! Erre itt ez a kötet, ez a mobiltelefon külsejű kis hülyeség, ami azonban nagyon is komoly. Mert rólunk szól, minket figuráz ki – miközben persze saját magát se kíméli –, és szembesít számtalan szituációval, amit annyira komolyan veszünk, hogy az már nevetséges. Ilyen egy markáns humorkötet. A szerző blogján, a Viharsarki Kattintóson megjelent írásokból készült válogatás ezt a régi műfajt eleveníti fel, modern külsővel.

Sajnos azonban az internetről a Gutenberg galaxisba lőtt, vékonyka könyv nem zabáltatja magát, titkait hamar feltárja, így néhány írásnál többet nem érdemes egyszerre letolni, mert kiismerve mechanizmusukat, viszonylag hamar el lehet unni. Még akkor is, ha a párbeszédtől a listákon és élet-, valamint helyzetképeken át egészen az egyperces abszurdokig (véleményem szerint ezek sikerültek a legkevésbé: nemcsak kilógnak a kötetből, de gyakran rövidségük ellenére is túl lettek húzva) számtalan forma felüti itt a fejét. Mértékkel fogyasztva azonban remekül röhögéssé oldja hétköznapi feszkóinkat.

Athenaeum, 2019, 224 oldal, 3699 Ft

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.