Könyv

Korántsem mesebeli

Erdős Virág: Pimpáré és Vakvarjúcska

  • - urfi -
  • 2012. december 9.

Könyv

 


Ahogy a szerző újabban igen népszerű közérzeti verseiben, úgy dialógusokból összeálló elbeszélő költeményében is a sodró lendületű, de időről időre jó érzékkel megdöccentett ritmus; a játékos, de nem öntetszelgő rímek; az újrafelfedezett szavak iránti vonzalom és a nyelvi regiszterek keverése tűnik fel elsőre. Filó Vera rajzaiban pedig az, hogy nem szépek - a könyvtárgy maga messze nem olyan vonzó, mint azt az egyre profibbá váló magyar illusztrátoroktól megszoktuk. De az egyszerűség, a rontottság értelmet nyer a szöveg mellett, amellyel nagyon okosan együttműködnek a sokszor azért igen mozgalmas képek. Hiszen a vers világa sem szép.

 

Mert bár látszólag van itt minden, három királyfi és nagy szerelem, ám a deklasszálódott királyi család már egészen olyan, mint egy család. Anya nyaggat, apa sunnyog, gyerek hisztis; és bizony, hát akar a búbánatos bazsarózsa férjhez menni az először látott kérők akármelyikéhez. De még a pénzszerzés által motivált frigy nyélbeütése előtt elrabolja Pimpáré kisasszonyt egy hősszerelmes, ugyanakkor érthető okokból kevéssé vonzó partinak tűnő varjú. Nem mondom tovább a sztorit - szinte végig izgalmas -, és nem mesélem el a végét sem. Pedig ott kap gellert az egész, ott válik a nem mindig kellemes magunkra ismerések ellenére igen szórakoztató könyv gyomorszorítóvá. Pontosabban, amikor rájövünk (tényleg rá kell jönni, nincs a szánkba rágva), hogy miért Varjú Gazsi az elvarázsolt királyfi neve, és hogy az őt sújtó átok korántsem mesebeli.

Filó Vera rajzaival. Móra, 2012, 104 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.