Könyv

Korántsem mesebeli

Erdős Virág: Pimpáré és Vakvarjúcska

  • - urfi -
  • 2012. december 9.

Könyv

 


Ahogy a szerző újabban igen népszerű közérzeti verseiben, úgy dialógusokból összeálló elbeszélő költeményében is a sodró lendületű, de időről időre jó érzékkel megdöccentett ritmus; a játékos, de nem öntetszelgő rímek; az újrafelfedezett szavak iránti vonzalom és a nyelvi regiszterek keverése tűnik fel elsőre. Filó Vera rajzaiban pedig az, hogy nem szépek - a könyvtárgy maga messze nem olyan vonzó, mint azt az egyre profibbá váló magyar illusztrátoroktól megszoktuk. De az egyszerűség, a rontottság értelmet nyer a szöveg mellett, amellyel nagyon okosan együttműködnek a sokszor azért igen mozgalmas képek. Hiszen a vers világa sem szép.

 

Mert bár látszólag van itt minden, három királyfi és nagy szerelem, ám a deklasszálódott királyi család már egészen olyan, mint egy család. Anya nyaggat, apa sunnyog, gyerek hisztis; és bizony, hát akar a búbánatos bazsarózsa férjhez menni az először látott kérők akármelyikéhez. De még a pénzszerzés által motivált frigy nyélbeütése előtt elrabolja Pimpáré kisasszonyt egy hősszerelmes, ugyanakkor érthető okokból kevéssé vonzó partinak tűnő varjú. Nem mondom tovább a sztorit - szinte végig izgalmas -, és nem mesélem el a végét sem. Pedig ott kap gellert az egész, ott válik a nem mindig kellemes magunkra ismerések ellenére igen szórakoztató könyv gyomorszorítóvá. Pontosabban, amikor rájövünk (tényleg rá kell jönni, nincs a szánkba rágva), hogy miért Varjú Gazsi az elvarázsolt királyfi neve, és hogy az őt sújtó átok korántsem mesebeli.

Filó Vera rajzaival. Móra, 2012, 104 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.