Könyv

Cannes-ban zuhog az eső. Veri, veri a pálmafákat, arcunkba vág, egyszerűen pofátlankodik; de nem csüggedek, megyek, megyek, ha nem is az őszbe, de a fesztiválközpont felé, ahol magyar napot tartanak: ma, azaz 2004. január 26-án adják át a MIDEM díjait honfitársainknak. Kocsis Zoltán életművéért, Eötvös Péter mint a legnagyobb élő zeneszerző, a BMC kiadó képviseletében Gőz László pedig Eötvös egyik lemezének (Vocal Works) megjelentetéséért veheti át este hatkor a kitüntetést. De itt még nem tartunk, egyelőre - hiszen most járok itt először és meglehet, utoljára - érdeklődéssel bámulok ki a busz eső áztatta ablakán: hova is kerültem voltaképpen?

Már többször is szóba került, de szívesen ismétlem magam: nekem az nagyon tetszik, hogy egyre több jeles dzsesszmuzsikus jön hozzánk, a mieink társaságában készíteni lemezt. Archie Shepp a Dresch Quartettel, Frank London David Yengibarjannal, Erik Truffaz az Off Course-szal, Charlie Mariano a Balázs Elemér Grouppal, Herbie Mann a Quartet B-vel, Dave Liebman a Budapest Jazz Orchestrával, Palle Mikkelborg Juhász Gábor zenekarával, most pedig David Murray a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Banddel. Nem mondom, ettől még nincs garantálva egetverő színvonal, de azért megnyílik egy-egy határ, és hát az ismertségünknek sem árt egy kis felhajtás. David Murraynek és Balogh Kálmánnak pedig azzal a valóban súlyos kihívással is szembe kellett néznie, amit az afroamerikai dzsessz és a kelet-európai roma folklór találkozása takart. Még ha - többek közt - éppen a nyitottságukkal híresültek is el.

Talán egy betű sem születik meg a világirodalom egyik legkülönlegesebb életművéből, ha valaki nem nyom egy óangol szöveggyűjteményt a kamaszodó Tolkien kezébe. A későbbi nyelvészprofesszor ebben a segédtankönyvben találkozott először a Beowulffal, a szörnyekkel küzdő harcos hősi regéjével, s ezen az úton továbbhaladva kezdte tanulmányozni az óskandináv nyelvet, a korábban már művelt latin, görög és walesi mellett.

Sokat emésztett (ez engem), mi az a sokat emlegetett nyelvkritika. Ez volna az: hogy zárjelbe teszem, amit itt tettem? Tehát tulajdonképpen teszem-veszem magam, mint Nelly, Sean Paul meg az alap-hip-hop után a mégiscsak a hajdani (inkább francia) ültetvényesek párizsi-pesti operettmodorát átvételre méltató csokik? Reflexió tehát a nyelvkritika. (Melyben: mégis valami talákozzunk - kalákozzunk - együtt, ringjunk októberfeszten - München, magyarosan Münhhhen, de itt is vigyázni kell, ki a zárjelből.) Nyelvkritika mint létkritika az is, hogy nekem ez a hanganyagom (ganya, ganya, hanganya, például szép énekesnői név: Hanga Anya, kicsit öregedvén, létkritikai reflexió lehet a hölgy részéről), én itt és itt születtem, s bár Dunának, Oltnak egy a hangja (a 126 éves Ady), azért nekem csak nem pariban szépadnyár, nem Leipzigbe, netán Lejpcsba megyek, hanem Lipcsébe (és a PeCsába, olvashatnám itt a vulgárnyelvkritika lárpúrlárját). Ki a zárjelből (ez a mondás is - bár parfőmös - vulgárnyelvkritika! merthogy mit lehet csinálni a közismertebbek mellett a nyelvvel!), létünkkel megkritizáljuk a nyelvet, a lét meghatározza nemcsak a tudatot, de a tudottakat, a tudhatókat is, sőt, az evidenciákat. Nem Lanönban van a szívünk szerinti színvonalon a sejszámos utca, hová napszámosnak is elmentünk (volna, mikor menedzsernek még nem mehettünk), hanem Londonban. Régi jó vil. ir. docensünk 1958 táján a sékszpírelőadásait egyszer így kezdte: "Ma a Mökkbedzthsztel fogunk foglalkozni, vagyis a Makkbettel!" Ennyi a nyelvkritika érdemi, mert hangképzőszervi része. Nyelvkritika az, ha valamit beszéd közben csócsálok, aztán az illető elé a szőnyegre köpöm, a nyelvkritikai plusz pedig az, ha egyenest a pofájába.

"Azt hittem, üres lesz a terem. Megtisztelő, hogy ilyen sokan eljöttek, miközben miniszterünk egy emelettel lejjebb arról mesél, milyen a bölcsészkar, és milyen lesz jövőre." Kár szerénykednie: Magyar Bálint a harmadikon ugyanúgy fél ház előtt beszélt, mint az ismert tévés nyelvész a retorikai kurzusán.

Gazdálkodási kérdések tekintetében az ELTE és különösen a bölcsészkar több szempontból is speciális helyzetben van. Arányaiban itt ugyanis az ország többi egyeteméhez képest nagyon magas az akadémikusok, professzorok száma, s míg egy-egy professzor évente 6,5 millió forintba kerül, addig egy adjunktus 5, egy tanársegéd csak 4,5 milliót kóstál. A rengeteg doktoriskola is ezt a magas színvonalat követeli meg. Ebből adódóan azonban az ELTE-nek a fejkvóta nagyobb részét kell munkabér-kifizetésekre elkülönítenie.

Pedellus: Történészek állítják, hogy Közép-Európa utóbbi száz évének történelmét leginkább az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a nacionalizmus alakította, éppen ezért nem meglepő, hogy a Közép-európai Egyetemen külön programot szentelnek a kérdéskörnek. Mit oktatnak a nacionalizmus program óráin?

"A szobatársam vizsgázott fizikából, de nem sokat tudott. Fél óra kínlódás után megkérdezte: Most hányasért feleltet a professzor úr? A tanár így felelt: Hát a négyesért. Ah, hát miért nem tetszett szólni, amikor a kettest elhagytuk?"

"Menjenek csak el az amerikaiakhoz, náluk biztos még úszómedence is van..." - igazít el minket a luxus feltételezett rangsorát illetően a Deutsche Schule Budapest egyik vezetője, és nem is téved: Nagykovácsiban valóban 25 méteres, feszített víztükrű, fedett uszoda áll a diákok rendelkezésére, és mellette még sok egyéb, Magyarországon különlegesnek számító "facility".

nJegyeket, bérleteketÉ Kétezer tanuló önhibáján kívül, további nyolcezer pedig kisebb-nagyobb hiányosságok miatt még mindig nem jutott diákigazolványhoz. Az oktatási tárca diákigazolvány-referense elmondta, gyakran valóban a bonyolult rendszer a hibás azért, hogy nem tudták időben kiosztani az igazolványokat. A megoldás még várat magára: a kárvallottak egyelőre csak reménykedhetnek az ellenőrök empatikus képességeiben. A szakemberek szerint egy budapesti diák évente körülbelül 50 ezer forintot takarít meg igazolványa révén, ebből 36 ezret a BKV-tanulóbérlettel. A feketepiaci ár 4 és 9 ezer forint között mozog. A plasztiklapot ugyan nem hamisítják, de az álelvesztésekkel előfordulhat, hogy egy tanulónak egyszerre két igazolványa lesz. Az Oktatási Minisztérium 4-5 ezerre becsüli a visszaélések számát.

Tiszta Amerika, gondolom, miközben hallgatom, mi mindenre figyel oda a színész ügynöke, amikor - beszélgetésünk közben - egy készülő film gyártásvezetőjével rögzíti a feltételeket telefonon. Pénzről nincs szó - abban már megállapodtak. A többi: hányra megy a kocsi a művészért, hová viszi, és hányra a forgatás végeztével, van-e fűtött lakókocsi a külső helyszínen, kap-e a színész meleg teát, kávét, ennivalót, használja-e a saját ruháját, készülnek-e fotók a forgatásról, s ha igen, kik fogják felhasználni. Aztán: mennyire kell részt vennie a művésznek a majdani promóciós tevékenységben - közönségtalálkozók, reklám, road-show, egyebek. Minden bekerül a szerződésbe - ettől kezdve kőbe van vésve.

Különös élmény: ebben a parádésan szerkesztett (Réz Pál, valamint Lakatos András és Várady Szabolcs munkája), rengeteg eddig kiadatlan verset közlő, majdnem 650 oldalas kötetben voltaképpen csupán 127 lap dokumentálja egy magyar költő normális pályáját a szocializmus időszakában; ezeken az oldalakon olvasható Petri György első két, állami kiadóknál megjelent verseskönyvének (Magyarázatok M. számára, 1971; Körülírt zuhanás, 1974) teljes anyaga.

1980 óta nem jelent meg kötete a Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és később Kormos István által is nagyra becsült költőnek. A dr. Urbán László bámulatos válogatásában és szöveggondozásában kiadott, minden eddiginél teljesebb gyűjtemény most talán ismét megszeretteti a közönséggel üvöltve életigenlő líráját.