Tizenöt éve írta utolsó programját a Fidesz: megvalósult-e bármi?

Belpol

A kormánypárt úgy irányít kétharmaddal másfél évtizede, hogy semmi konkrét ígérete nincs. Ha megnézzük az utolsó próbálkozást, meg is értjük, miért: üdvözöljük a világban, ahol a Fidesz a kórházi várólisták rövidítéséért és a korrupció visszaszorításáért küzd!

Idén tizenötödik éve élünk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hívott vidámparkban. Az aktualitásokat valószínűleg nem kell bemutatni: Orbán Viktor jólétet és büszkeséget ígérő rendszere putyinista irányba indult el, ami tizenöt év alatt eljutott oda, hogy már csak a jólét hiányának okát akarják bemutatni: ez most épp az egy éve létező Tisza Párt, illetve a honvédő háborúban épp az orosz terror ellen harcoló ukránok, a büszkeség pedig azzal van elérve, hogy Európában tulajdonképpen egyedüliként buzizhat bátran egy jobboldali hazafi, hiszen a hivatalos ideológia is mellette áll.

Nem volt ez mindig így: a Fidesz és Orbán Viktor 2010 előtt úgy általában véve nyugatias életmódot ígért az első kétharmad előtt, sőt, bár sok rosszat el lehetett róluk mondani, azt senki nem gondolta tizenöt éve, hogy a legkevesebb időt épp a konkrét kormányzással fogja tölteni az aktuális garnitúra. Hogy ez mennyire így volt, azt jól mutatja, hogy Orbánék a 2010-es választásokra hangolódva olyat tettek, amit azóta egyetlen alkalommal sem: választási programot írtak, részletesen kifejtve az ígéreteik mögötti terveket. Azóta a Fidesz ilyet nem csinál, csak megígéri, hogy folytatják, amit elkezdtek, mellé pedig kijelölik a gonoszt, aki a hiányukban tönkretenné az amúgy évek óta a semmiben lebegő országot. De térjünk is vissza a 2010-es programra, amit az akkoriban még újságként működött Origo is összegzett, nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy ellenőrizzük, sikerült-e tizenöt év alatt megvalósítani a fontosabb vállalásokat.

Tíz év alatt egymillió új munkahely

Ebből a 2020-as válság előtt 800 ezret sikerült teljesíteni, de ehhez szükség volt arra, hogy a közmunkaprogramban dolgozókat is beleszámítsuk. A majdnem teljes foglalkoztatottság ezzel együtt összejött, maga az ígéret ebből a szempontból pedig amúgy is a szokásos nagyvonalú mellébeszélés volt, hiszen eleve nincs annyi munkaképes korú ember az országban, amiből összejöhetett volna. A közmunkaprogram ráadásul közel sem teljesítette azt a célt, hogy a benne részt vevők átkerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra, sőt, kisebb településeken azóta is büntető-jutalmazó funkciót lát el, amiről természetesen a polgármester dönt. Az viszont így is tagadhatatlan, hogy javult a foglalkoztatottság, sőt, jelenleg az ország egyes részein inkább munkaerőhiány van.

A lakásállomány tíz százalékának felújítása évente

Ennek mostanra százötven százalékosan meg kellett volna valósulnia, ehhez képest Magyarország lakótelepeinek jelentős részén továbbra is teljesen ismeretlen a modern szigetelés és a megfelelő nyílászáró. Ez egészen addig nem volt feltűnő, ameddig fürödtünk az olcsó orosz energiában, a rezsicsökkentés pedig eltakarta a problémákat, mostanra viszont megint égető kérdéssé vált. Még a térséghez képest is rossz a lakásállomány állapota, semmi nem valósult meg ebből.

Kevesebb bürokratikus teher és adócsökkentés

Az állam továbbra is inkább a világon egyedülálló 27 százalékos áfából szerez bevételt, és ameddig jól ment a gazdaság, a munkát terhelő adók is csökkentek. Azóta azért már született annyi különadó és hasonló trükk, hogy ne mondhassunk ki biztosan, hogy teljesült az ígéret. Az adózás maga az emberek számára tényleg egyszerűbb lett, sokan már nem is emlékeznek rá, hogy milyen volt, amikor könyvelőt kellett fogadni egy egyszerű adóbevallás elkészítéséhez is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.