Idén tizenötödik éve élünk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hívott vidámparkban. Az aktualitásokat valószínűleg nem kell bemutatni: Orbán Viktor jólétet és büszkeséget ígérő rendszere putyinista irányba indult el, ami tizenöt év alatt eljutott oda, hogy már csak a jólét hiányának okát akarják bemutatni: ez most épp az egy éve létező Tisza Párt, illetve a honvédő háborúban épp az orosz terror ellen harcoló ukránok, a büszkeség pedig azzal van elérve, hogy Európában tulajdonképpen egyedüliként buzizhat bátran egy jobboldali hazafi, hiszen a hivatalos ideológia is mellette áll.
Nem volt ez mindig így: a Fidesz és Orbán Viktor 2010 előtt úgy általában véve nyugatias életmódot ígért az első kétharmad előtt, sőt, bár sok rosszat el lehetett róluk mondani, azt senki nem gondolta tizenöt éve, hogy a legkevesebb időt épp a konkrét kormányzással fogja tölteni az aktuális garnitúra. Hogy ez mennyire így volt, azt jól mutatja, hogy Orbánék a 2010-es választásokra hangolódva olyat tettek, amit azóta egyetlen alkalommal sem: választási programot írtak, részletesen kifejtve az ígéreteik mögötti terveket. Azóta a Fidesz ilyet nem csinál, csak megígéri, hogy folytatják, amit elkezdtek, mellé pedig kijelölik a gonoszt, aki a hiányukban tönkretenné az amúgy évek óta a semmiben lebegő országot. De térjünk is vissza a 2010-es programra, amit az akkoriban még újságként működött Origo is összegzett, nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy ellenőrizzük, sikerült-e tizenöt év alatt megvalósítani a fontosabb vállalásokat.
Tíz év alatt egymillió új munkahely
Ebből a 2020-as válság előtt 800 ezret sikerült teljesíteni, de ehhez szükség volt arra, hogy a közmunkaprogramban dolgozókat is beleszámítsuk. A majdnem teljes foglalkoztatottság ezzel együtt összejött, maga az ígéret ebből a szempontból pedig amúgy is a szokásos nagyvonalú mellébeszélés volt, hiszen eleve nincs annyi munkaképes korú ember az országban, amiből összejöhetett volna. A közmunkaprogram ráadásul közel sem teljesítette azt a célt, hogy a benne részt vevők átkerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra, sőt, kisebb településeken azóta is büntető-jutalmazó funkciót lát el, amiről természetesen a polgármester dönt. Az viszont így is tagadhatatlan, hogy javult a foglalkoztatottság, sőt, jelenleg az ország egyes részein inkább munkaerőhiány van.
A lakásállomány tíz százalékának felújítása évente
Ennek mostanra százötven százalékosan meg kellett volna valósulnia, ehhez képest Magyarország lakótelepeinek jelentős részén továbbra is teljesen ismeretlen a modern szigetelés és a megfelelő nyílászáró. Ez egészen addig nem volt feltűnő, ameddig fürödtünk az olcsó orosz energiában, a rezsicsökkentés pedig eltakarta a problémákat, mostanra viszont megint égető kérdéssé vált. Még a térséghez képest is rossz a lakásállomány állapota, semmi nem valósult meg ebből.
Kevesebb bürokratikus teher és adócsökkentés
Az állam továbbra is inkább a világon egyedülálló 27 százalékos áfából szerez bevételt, és ameddig jól ment a gazdaság, a munkát terhelő adók is csökkentek. Azóta azért már született annyi különadó és hasonló trükk, hogy ne mondhassunk ki biztosan, hogy teljesült az ígéret. Az adózás maga az emberek számára tényleg egyszerűbb lett, sokan már nem is emlékeznek rá, hogy milyen volt, amikor könyvelőt kellett fogadni egy egyszerű adóbevallás elkészítéséhez is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
