KÖNYVMELLÉKLET – Interjú

„Igyekszem hű lenni”

Kavakami Mieko író

Könyv

Az éj szerelmesei című 2011-es regényének bemutatójára érkezett Magyarországra. A japán irodalomra irányuló nyugati tekintetről, a szexuális erőszak japán társadalmi és irodalmi megjelenéséről beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Hol helyezné el eddigi művei sorában Az éj szerelmeseit, milyen törekvését emelné ki, amelyet ebben a regényben sikerült a leginkább megvalósítania?

Kavakami Mieko: Ez a harmadik regényem, az eggyel ez előtti, angolul Heaven címen megjelent regény, amely egy iskolai bullyingtörténet, nagy siker volt Japánban. Az éj szerelmeseiben ezért nem annyira a történetre szerettem volna helyezni a hangsúlyt, hanem a fény és az ember viszonyára egy csendesebb történetben. Szemlélődő, éjszakai történetet akartam írni.

MN: Milyennek találta a regényei fogadtatását Japánban és külföldön?

KM: Nagy örömet okozott megtapasztalni, hogy a hazai és a külföldi olvasóim is nagyon komolyan vették a regényeimet. Senki nem mondta azt, hogy milyen jót szórakozott Kavakami regényén, rendszeresen olyan visszajelzéseket kaptam, hogy a történetek nagy hatást gyakoroltak az olvasóim életére. A bullyingról szóló regényem után például iskoláskorú olvasóim küldtek magukról képet a regénnyel, hogy magukra ismerve olvasták. Ez nagyon fontos visszajelzés számomra, de mutatja azt is, hogy mekkora az író felelőssége, hogy nagyon észnél kell lennem, mit üzenek a műveimmel.

MN: Milyen kölcsönhatásokat vél felfedezni a nyugati és a japán irodalom között?

KM: Azt hiszem, hogy a japánok, szemben a nyugati irodalommal, alapvetően nem a szerkezet felől közelítik meg a regényírást. Persze írója válogatja, de én például mindig testközeli tapasztalatokról írok, a szövegeim a saját életem meghosszabbításai. De sokat formál az írói világon a társadalmi tapasztalat is, a második világháború után főleg a férfi írók dolgozták föl a háborús élményei­ket regényeikben, most pedig a #metoo hatása az, ami nagyon is érzékelhető a japán irodalomban.

MN: Érezhető-e a nyugati érdeklődés a japán irodalmon?

KM: Az, hogy egy kis országnak melyik írója lesz először ismert Nyugaton, nagyon meghatározza az országról alkotott képet. Japán elsődleges képét irodalmi szinten az első Nobel-díjas írónk, Kavabata Jaszunari formálta (1968-ban lett Nobel-díjas – a szerk.), akinek írása az egzotizálás mintapéldánya. Az országunkról alkotott képet alapvetően befolyásolta az, ahogy ő írt rólunk. Gyakorlatilag a Nyugat sokáig azonosította a kultúránkat Jaszunari világával. Egyszóval hogy milyenné válik a japán irodalom, azt nagyban befolyásolják a sztereotípiákon alapuló elvárások. Most például jelen van a „cozy” életérzésre épülő kép Japánról a macskás regényekkel, könyvesboltokkal, a Tokióról kialakított idealizált képpel, amelyben egész Japánt Tokióval azonosítják. De mi, japánok kevéssé olvassuk ezeket a macskás regényeket, és csak szólok: nemcsak macskás regényeket író japán szerzők vannak!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.