KÖNYVMELLÉKLET

Ingar Johnsrud: Követők

Könyv

A norvég újságíró első kötetének már a borítójáról ránk mered a krimikből és tévésorozatokból olyannyira jól ismert skandináv homály. A rettegés is gyorsan beköszönt: tizenöt oldal után van egy rakás hulla, egy furcsa hely az erdő közepén szektával és laboratóriummal, néhány eltűnt személy, aggódó politikusok, na meg az afgán kormányzó. És persze a rendőrség, akik külön megérnek egy misét a maguk belső kis játszmáival, a jófiúval az élen, akinek szintén megvan a harca a saját démonaival. Aztán hirtelen be­úszik a képbe az 1930–40-es évek Bécse, a fajkutatással foglalkozó Bécsi Testvériség, és a dolgok még sötétebbé, még sikamlósabbá válnak, a szálak a borítón láthatónál is sűrűbb homályba vezetnek.

Johnsrud regényének legfőbb érdeme éppen ez: apró villanásokkal becsalogatja az olvasót a homályba, aki mindig kicsit továbbmegy, hogy aztán jó ideig ne találjon semmi konkrétumot. Vagy csak ne értse, hogy mit talált. Néhol mindezt kissé lassan, feleslegesen elnyújtottan, túl sok belső monológgal prezentálja az író, melyet aztán a (legtöbbször véres) akciók gyors lebonyolításával és részletgazdag ábrázolásával ellensúlyoz. Kegyetlen és monumentális vállalkozás ez, hiszen ez a több mint 400 oldal csak a trilógia első része, a végső megoldáshoz még legalább kétkötetnyi borzalmon kell átrágni magunkat. Amivel egy jó (jelen esetben mondhatjuk, kitűnő) skandináv krimihez méltóan csak egy baj lesz: a folytatást bizony ki kell várni.

Fordította: Vaskó Ildikó. General Press Könyvkiadó, 2016, 428 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.