Könyvmelléklet – interjú

„Inkább a megoldásokra fókuszálok”

Maja Lunde író

  • Vida Virág
  • 2022. szeptember 28.

Könyv

A klímaválságot a középpontba állító családregényei világszerte szerepelnek a könyvkiadók toplistáin és a könyvklubok népszerű olvasmányai között. A norvég írónőnek a napokban jelenik meg a negyedik „klímaregénye”, és idén ősszel Budapestre is ellátogat.

Magyar Narancs: „Maja Lunde igazi harcos aktivista, aki az irodalom eszközeivel küzd a Föld jövőjéért” – írta önről egy magyar kritikus.

Maja Lunde: Ez szép gondolat, de én nem egészen így gondolok magamra. Annak nagyon örülök, ha a műveim hatására az olvasóimban változott az, ahogyan a bolygónkhoz viszonyulnak, ha esetleg megérinti őket a klímavédelem ügye a regényeimben ábrázoltak hatására. Ennél nem is kívánhatok többet íróként. Bár lehet, hogy ez kicsit furcsán fog hangozni, de amikor írok, nem gondolok az olvasókra, hanem benne élek a regényvilágban. Sokszor kérdezik tőlem, hogy mi az üzenetem. Nem üzeneteket fogalmazok meg, hanem a történetmesélésben, a cselekményben gondolkozom, belebújok a szereplőim bőrébe, és az ő nyelvükön beszélek. Érezni akarom, amit ők éreznek. Számomra mindig a történetmesélés áll a középpontban. A sztori pedig minden alkalommal az én érzéseim által fejlődik és alakul. Az irodalom számomra az érzések nyelve, és minden történet a saját érzéseimből indul ki.

MN: Több mint negyven nyelvre fordították le a regényeit. Egy-egy könyv stílusa, atmoszférája megváltozik a különböző nyelveken. Nem tart attól, hogy elveszhet a regény íze vagy számos apró, de fontos részlete?

ML: A fordítók fontos munkát végeznek, meg kell bíznom bennük, a kreativitásukban. Ők azok, akik egy másik kultúrában életre keltik a szövegeimet, a regényvilágot, amit teremtek. A norvég nyelvben rengeteg nyelvtani választási lehetőségünk van arra, hogy kifejezzünk egy adott élményt, vagy leírjunk valamit, ami nem létezik minden nyelvben. Néhány nyelven el tudom olvasni a fordítást is, angolul, svédül és dánul. A svéd és a dán nyelv is nagyon közel áll a norvéghoz, így ezekről tisztább képem van – de nagyon elégedett voltam eddig minden általam elolvasott fordítással.

MN: Melyik karaktere áll a legközelebb önhöz? Kiben fedezhetjük fel leginkább a saját személyiségét és érzésvilágát?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.