Könyvmelléklet – interjú

„Inkább a megoldásokra fókuszálok”

Maja Lunde író

  • Vida Virág
  • 2022. szeptember 28.

Könyv

A klímaválságot a középpontba állító családregényei világszerte szerepelnek a könyvkiadók toplistáin és a könyvklubok népszerű olvasmányai között. A norvég írónőnek a napokban jelenik meg a negyedik „klímaregénye”, és idén ősszel Budapestre is ellátogat.

Magyar Narancs: „Maja Lunde igazi harcos aktivista, aki az irodalom eszközeivel küzd a Föld jövőjéért” – írta önről egy magyar kritikus.

Maja Lunde: Ez szép gondolat, de én nem egészen így gondolok magamra. Annak nagyon örülök, ha a műveim hatására az olvasóimban változott az, ahogyan a bolygónkhoz viszonyulnak, ha esetleg megérinti őket a klímavédelem ügye a regényeimben ábrázoltak hatására. Ennél nem is kívánhatok többet íróként. Bár lehet, hogy ez kicsit furcsán fog hangozni, de amikor írok, nem gondolok az olvasókra, hanem benne élek a regényvilágban. Sokszor kérdezik tőlem, hogy mi az üzenetem. Nem üzeneteket fogalmazok meg, hanem a történetmesélésben, a cselekményben gondolkozom, belebújok a szereplőim bőrébe, és az ő nyelvükön beszélek. Érezni akarom, amit ők éreznek. Számomra mindig a történetmesélés áll a középpontban. A sztori pedig minden alkalommal az én érzéseim által fejlődik és alakul. Az irodalom számomra az érzések nyelve, és minden történet a saját érzéseimből indul ki.

MN: Több mint negyven nyelvre fordították le a regényeit. Egy-egy könyv stílusa, atmoszférája megváltozik a különböző nyelveken. Nem tart attól, hogy elveszhet a regény íze vagy számos apró, de fontos részlete?

ML: A fordítók fontos munkát végeznek, meg kell bíznom bennük, a kreativitásukban. Ők azok, akik egy másik kultúrában életre keltik a szövegeimet, a regényvilágot, amit teremtek. A norvég nyelvben rengeteg nyelvtani választási lehetőségünk van arra, hogy kifejezzünk egy adott élményt, vagy leírjunk valamit, ami nem létezik minden nyelvben. Néhány nyelven el tudom olvasni a fordítást is, angolul, svédül és dánul. A svéd és a dán nyelv is nagyon közel áll a norvéghoz, így ezekről tisztább képem van – de nagyon elégedett voltam eddig minden általam elolvasott fordítással.

MN: Melyik karaktere áll a legközelebb önhöz? Kiben fedezhetjük fel leginkább a saját személyiségét és érzésvilágát?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.