Könyvmelléklet – interjú

„Inkább a megoldásokra fókuszálok”

Maja Lunde író

  • Vida Virág
  • 2022. szeptember 28.

Könyv

A klímaválságot a középpontba állító családregényei világszerte szerepelnek a könyvkiadók toplistáin és a könyvklubok népszerű olvasmányai között. A norvég írónőnek a napokban jelenik meg a negyedik „klímaregénye”, és idén ősszel Budapestre is ellátogat.

Magyar Narancs: „Maja Lunde igazi harcos aktivista, aki az irodalom eszközeivel küzd a Föld jövőjéért” – írta önről egy magyar kritikus.

Maja Lunde: Ez szép gondolat, de én nem egészen így gondolok magamra. Annak nagyon örülök, ha a műveim hatására az olvasóimban változott az, ahogyan a bolygónkhoz viszonyulnak, ha esetleg megérinti őket a klímavédelem ügye a regényeimben ábrázoltak hatására. Ennél nem is kívánhatok többet íróként. Bár lehet, hogy ez kicsit furcsán fog hangozni, de amikor írok, nem gondolok az olvasókra, hanem benne élek a regényvilágban. Sokszor kérdezik tőlem, hogy mi az üzenetem. Nem üzeneteket fogalmazok meg, hanem a történetmesélésben, a cselekményben gondolkozom, belebújok a szereplőim bőrébe, és az ő nyelvükön beszélek. Érezni akarom, amit ők éreznek. Számomra mindig a történetmesélés áll a középpontban. A sztori pedig minden alkalommal az én érzéseim által fejlődik és alakul. Az irodalom számomra az érzések nyelve, és minden történet a saját érzéseimből indul ki.

MN: Több mint negyven nyelvre fordították le a regényeit. Egy-egy könyv stílusa, atmoszférája megváltozik a különböző nyelveken. Nem tart attól, hogy elveszhet a regény íze vagy számos apró, de fontos részlete?

ML: A fordítók fontos munkát végeznek, meg kell bíznom bennük, a kreativitásukban. Ők azok, akik egy másik kultúrában életre keltik a szövegeimet, a regényvilágot, amit teremtek. A norvég nyelvben rengeteg nyelvtani választási lehetőségünk van arra, hogy kifejezzünk egy adott élményt, vagy leírjunk valamit, ami nem létezik minden nyelvben. Néhány nyelven el tudom olvasni a fordítást is, angolul, svédül és dánul. A svéd és a dán nyelv is nagyon közel áll a norvéghoz, így ezekről tisztább képem van – de nagyon elégedett voltam eddig minden általam elolvasott fordítással.

MN: Melyik karaktere áll a legközelebb önhöz? Kiben fedezhetjük fel leginkább a saját személyiségét és érzésvilágát?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.