Könyvmelléklet – interjú

„Inkább a megoldásokra fókuszálok”

Maja Lunde író

  • Vida Virág
  • 2022. szeptember 28.

Könyv

A klímaválságot a középpontba állító családregényei világszerte szerepelnek a könyvkiadók toplistáin és a könyvklubok népszerű olvasmányai között. A norvég írónőnek a napokban jelenik meg a negyedik „klímaregénye”, és idén ősszel Budapestre is ellátogat.

Magyar Narancs: „Maja Lunde igazi harcos aktivista, aki az irodalom eszközeivel küzd a Föld jövőjéért” – írta önről egy magyar kritikus.

Maja Lunde: Ez szép gondolat, de én nem egészen így gondolok magamra. Annak nagyon örülök, ha a műveim hatására az olvasóimban változott az, ahogyan a bolygónkhoz viszonyulnak, ha esetleg megérinti őket a klímavédelem ügye a regényeimben ábrázoltak hatására. Ennél nem is kívánhatok többet íróként. Bár lehet, hogy ez kicsit furcsán fog hangozni, de amikor írok, nem gondolok az olvasókra, hanem benne élek a regényvilágban. Sokszor kérdezik tőlem, hogy mi az üzenetem. Nem üzeneteket fogalmazok meg, hanem a történetmesélésben, a cselekményben gondolkozom, belebújok a szereplőim bőrébe, és az ő nyelvükön beszélek. Érezni akarom, amit ők éreznek. Számomra mindig a történetmesélés áll a középpontban. A sztori pedig minden alkalommal az én érzéseim által fejlődik és alakul. Az irodalom számomra az érzések nyelve, és minden történet a saját érzéseimből indul ki.

MN: Több mint negyven nyelvre fordították le a regényeit. Egy-egy könyv stílusa, atmoszférája megváltozik a különböző nyelveken. Nem tart attól, hogy elveszhet a regény íze vagy számos apró, de fontos részlete?

ML: A fordítók fontos munkát végeznek, meg kell bíznom bennük, a kreativitásukban. Ők azok, akik egy másik kultúrában életre keltik a szövegeimet, a regényvilágot, amit teremtek. A norvég nyelvben rengeteg nyelvtani választási lehetőségünk van arra, hogy kifejezzünk egy adott élményt, vagy leírjunk valamit, ami nem létezik minden nyelvben. Néhány nyelven el tudom olvasni a fordítást is, angolul, svédül és dánul. A svéd és a dán nyelv is nagyon közel áll a norvéghoz, így ezekről tisztább képem van – de nagyon elégedett voltam eddig minden általam elolvasott fordítással.

MN: Melyik karaktere áll a legközelebb önhöz? Kiben fedezhetjük fel leginkább a saját személyiségét és érzésvilágát?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.