Könyvmelléklet – kritika

Lehet könnyebb

Dr. Eigner Bernadett: Szülő születik

Könyv

Családot bárki alapíthat, gyereke pedig ha nem is mindenkinek, de nagyon sokaknak lehet.

Bár Magyarországon a család fogalma vitatott, biológiai szülőként a nemzőképességen, illetve a termékenységi adottságokon túl nem kell semmilyen feltételnek megfelelni, semmilyen kötelező ismeret birtokába jutni, amikor valaki a gyerekvállalás mellett dönt. Nem úgy örökbefogadás esetén – bár egy 2020-as törvénymódosítás óta ez is csak ajánlás. „Pedig a szülői mesterséget nem lehet csak úgy elsajátítani, ahhoz, hogy jó szülővé válj, nem elég a megérzés, az együttérzés, az ösztönös szülői magatartás, de még a szeretet sem” – írja könyve bevezetőjében a pszichopedagógus, gyermekterapeuta szerző, aki szerint nevelni könyvből ugyan nem lehet, de a szakirodalmak és egyéb edukatív kiadványok vezérfonalat nyújthatnak a felmerülő problémák megoldásásához. Nemcsak a válaszok megtalálásához van szükség információkra, hanem már a jó kérdésfeltevéshez is.

A Mindent a családról sorozat egymásra épülő, de külön-külön is hasznosítható kötetei a különböző életszakaszokban segíthetnek megtalálni kinek-kinek a saját irányát a szülői lét útján. A Szülő születik a friss szülőket vagy a hamarosan szülővé válókat akarja gondolkodásra sarkallni. Alapvetően a nyilvánvalóan felmerülő, evidens témákat dolgozza fel, de olyan igazságokat, szempontokat, dilemmákat is tárgyal, amelyek nem feltétlenül kerülnek elő. A könyv különböző fejezeteiben a szerző a gyerekvállalás motivációival foglalkozik, azzal, ki hogyan képzeli el leendő gyerekét, hogyan válik egy nő és egy férfi anyává és apává. Számba veszi, hányféle módon, milyen körülmények között lesznek az emberek szülővé, mi a különbség a lelki folyamatok szempontjából, ha tervezett, illetve nem tervezett gyerek születik, emellett a mesterséges fogantatás vagy az örökbefogadás is fontos témája a kötetnek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.