Könyv

A kiváló kutató olvasmányos, élvezetes könyve ama bizonyos, rovásnak is nevezett régi írásról, amelynek használatánál csak félreértése tömegesebb. Kevés vitatottabb kérdés akad a magyar kultúrtörténet és írástörténet problémái között, mint éppen a közhasználatban nyilván felületesen csak rovásírásnak nevezett székely írás története.

Újra KP, azaz Kultúrpolitika a Katona József Színházban, ahol tegnap este a slam poetryről beszélgetett Závada Péter, Simon Márton, Krusovszky Dénes és Korpa Tamás.

A világ fölmérése emelte ki a nagy reménységek, a fiatal kortárs német írók sűrű mezőnyéből. Azóta is ő számít korosztálya leghíresebb, külföldön is jól ismert képviselőjének. F című regénye nemrég jelent meg magyarul – ez alkalomból hívtuk fel Berlinben telefonon.

A száz éve született Jan Karskira emlékeztek a Holokauszt Emlékközpontban kerekasztal-beszélgetéssel és faültetéssel. A közelmúltban magyarul megjelent, róla szóló könyv – A hírnök. Karski, a Világ Igaza – lengyel szerzőjével beszélgettünk.

Ha van takarékos költészet, Rácz Péteré minden bizonnyal az. És nem is elsősorban azért, mert az elmúlt harminc évben mindössze öt verseskötetet publikált, sokkal inkább azért, amilyen óvatosan használja a szavait (mintha valóban el lehetne használni őket), amilyen türelemmel megközelíti tárgyát, és amilyen visszafogottan nyilatkozik a legmegrendítőbb tapasztalatokról is – tehát nem annyira mennyiségi, mint minőségi értelemben érdemes itt takarékosságról beszélni.

„Az életről szól” – szokás kijelenteni művekről, ha valami nagyot szeretnénk mondani, de épp nem jut eszünkbe semmi.

A magyar származású Alex Bandy szinte megszállottként kutatja évtizedek óta Lakatos Imre életét. Jól teszi, hiszen a Londonban híres tudós paradigmatikus esete az 1945 és 1956 közötti magyar világ szellemi történetének; nélküle aligha értelmezhető sem a Horthy-korszak, sem a Kádár-rendszer. És persze a jelenlegi miniszterelnök állama sem.

Könyve, a Ha nem is egy bomba nő „szerelmesregény Oroszországhoz”. Nemcsak Ulickajáról és Pelevinről beszélgettünk vele, hanem a várpalotai gyermekkorról, a rendszerváltásról és a magyar provincializmusról is.

Ezekben a percekben zajlik az irodalmi folyóirat búcsúztatása a Radnóti Színházban. „Elfogulatlan volt a lap, és ­ebben egyedülálló” – állítja a főszerkesztő.

Az Európa raktárkészletének árverezése nem a kiadó, inkább az Alexandra-birodalom bajait mutatja. A hitelezők a bennragadt könyvek dobra verésével azonban nem lesznek beljebb, mert senkinek sem kellenek. Kérdés, mikor tapintanak érzékenyebb pontot.

Iaşi, azaz Jászvásár új fesztiválja önmagában sem érdektelen, mégis nehéz szabadulni az összehasonlítás kényszerétől: nálunk miért nincs ilyen?

A pénisz beszél, Sztálin szexel, Pelevin a farkába harap – A jég-trilógia szerzőjét új regénye, a Tellúria megjelenése hozta Budapestre.

Ezt onnan tudjuk, hogy – kapaszkodjanak meg – Juhász Ferenc posztolt róla egy képet a Facebookon.