Most eladó a kiadó, szívem? - Árverezik az Európa könyveit

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 24.

Könyv

Az Európa raktárkészletének árverezése nem a kiadó, inkább az Alexandra-birodalom bajait mutatja. A hitelezők a bennragadt könyvek dobra verésével azonban nem lesznek beljebb, mert senkinek sem kellenek. Kérdés, mikor tapintanak érzékenyebb pontot.

Árverést tűztek ki október 22-én a május óta végrehajtás alatt álló Európa Könyvkiadó Kft. raktárkészletére. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara internetes árverési rendszerében november 21-ig lehet licitálni az összesen mintegy százezer darab, 218 címet tartalmazó csomagra. A ki­kiáltási ár 266 millió forint, a leg­alacsonyabb vételár 93,3 millió forint.

Az igényes világirodalomra szakosodott kiadó közleménye szerint, „a végrehajtás nincs kapcsolatban az Európa Kiadó üzleti működésével, hanem egy, a kiadó általi biztosítéknyújtással áll összefüggésben. A kiadó a végrehajtás alapjául szolgáló szerződést nem ismeri el érvényesnek, és azt bírósági úton megtámadta, kérve a végrehajtás felfüggesztését. A ki­adó a végrehajtási eljárás jogszerűségét is vitatja.” Ennél többet nem volt hajlandó elárulni sem M. Nagy Miklós igazgató, sem Matyi Dezső, az Alexandra csoport feje. A cég egyébként – Matyi több más vállalkozásával együtt – tavaly és idén két lányának és második feleségének a nevére került.

Maf kutya és Dante

Könyvpiaci szereplőktől úgy tudjuk, hogy ez valóban igaz, az Európa raktárkészlete valószínűleg Matyi Dezső és családja egyik érdekeltsége – talán épp az adósságokban úszó Pécsi Direkt Kft. – által az Erste Banktól felvett hitel biztosítéka volt. Szakemberek szerint a raktárkészlet árverezése nem jelent veszélyt az Európára, inkább csak – mint egy kiadó vezetője megjegyezte – devalválja azzal, hogy kabátlopási ügybe keveri. Sokkal inkább az Alexandra-birodalom problémáit jelzi, hogy Matyinak nem sikerült elkerülnie ezt a kínos ügyet.

false

 

Fotó: Narancs

A végrehajtói kamara oldalán lévő listából az átlagolvasó számára az derül ki, hogy jó néhány népszerű kötet van a készletben – Stefan Zweig, Vargas Llosa, Semprún, Ady, Babits, Kosztolányi, Radnóti művei. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke és más szakértők szerint azonban mégis zömében az Európa évek óta bennragadt készle­téről van szó. Ráadásul, ha egy ­kicsit közelebbről megnézzük a listát, látszik, hogy az jócskán felértékelt. Több mint 6 millió forintot ér a kikiáltási ár szerint – ez a legnagyobb tétel egyébként – a 2011-ben kiadott Maf kutya kalandjai barátjával, Marilyn Monroe-val című könyv, amit így egyenként 3000 forintos bolti áron kínálnak, holott a kiadónál 2550 forintért megrendelhetjük. Barbara Reynolds Dante – A költő, a politikai gondolkodó, az ember című könyve a kiadótól 4080 forintért megrendelhető, de ha a árverésen raklapszám vesszük, akkor eredeti áron, 4800 forintért vihetjük. Golding Látható sötétség című kötetéből 1676 darab van – ha a Libritől megrendelnénk az összest, csupán 2,38 millió forintot fizetnénk érte, és még a törzsvásárlói kedvezményt sem kellene igénybe vennünk, az árverésen viszont több mint kétszer ennyiért juthatunk hozzá. Egyik forrásunk szerint nem vall túl nagy éleslátásra a bank részéről, hogy eszerint a könyvek bolti árát fogadta el hitelbiztosítéki értékként, hiszen a kereskedő a hazai rendszerben a könyv bolti árának általában eleve a felét adja csak a kiadónak. Továbbá a könyvek egy év alatt ér­tékük 10 százalékát elveszítik, mondja egy kiadói vezető, s itt vannak jó pár éves termékek is. Kolosi Tamás, a kis- és nagykereskedelem mellett több kiadót is birtokló Líra csoport vezetője a Narancsnak elmondta, felkérték őket, hogy vegyenek részt az árverésen, ám őket a minimális 93,3 millió forintért sem érdekli az üzlet. Így lehetnek ezzel mások is, mert lapzártánkig egyetlen ajánlat nem érkezett. A szakma attól is tart, hogy árleszorító hatása lesz, ha ez a százezer kötet egy újabb fordulóban fillérekért zúdul a piacra.

Vevő, az lenne rá

A végrehajtás a kiadó üzleti mű­ködését nem akadályozza – közölte az Európa, s nincs is okunk ebben kételkedni. Szó sincs arról, hogy az Európa csődben lenne, biztonságosan, nyereséggel működő vállalkozásról van szó. A dolgozók szerint nincsenek likviditási problémáik, rendben kapják a fizetésüket, az általunk megkérdezett szerzők sem panaszkodtak. Igaz, a 2013-as adatok rosszabbak az elő éveknél, s a tendenciák sem jók. A cég az elmúlt években átlagban 44 mil­liós eredményt hozott, ez 2013-ra 8,8 millióra esett vissza. Árbevétele 2010 óta folyamosan csökken: 791 millióról tavaly 628 millióra, miközben öt évvel ezelőtti 290 milliós kötelezettségállománya 2013-ra az éves forgalmát meg­közelítő 588 millióra növekedett. Igaz, jelentős követelései (470 millió) és saját tőkéje (382 millió) is van. Ám a szakmában jól tudják, a kiadó értékét nem ezek a számok mutatják a legpontosabban, hanem azok a jogok és az a szaktudás, amivel az Európa rendelkezik. Ők adják ki többek között Günter Grass, Umberto Eco, Bret Easton Ellis, Mario Vargas Llosa, Stephen King, Milan Kundera és Nick Hornby műveit, a magyarok közül Szabó Magda, Háy János, Vámos Miklós, Konrád György köteteit. Ráadásul a könyvesszakma konzervatív, ha egy szerző két-három könyvét ugyanaz a kiadó adta ki, és nincs nagyobb konfliktus, akkor nagyon nehéz őt elcsábítani onnan. Márpedig az Európa jól dolgozik. „Ez a csokibonbon Matyi Dezső recsegő-ropogó birodalmán” – fogalmazott egyik forrásunk.

Így nem olyan meglepő, hogy több forrásból úgy értesültünk: az egyre nagyobbra növekedő, kiadókat, kis- és nagykereskedő céget is birtokló, tőkeerős Libri-Shop­line csoport szemet vetett az ­Európára, bár ezt Balogh Ákos, az egyik tu­lajdonos és az igazgatóság tagja kérdésünkre nem erősítette meg. (A Libri-Shopline Nyrt. igazgatóságának elnöke Spéder Zoltán.)

Épp ettől, a Libri további erő­södésétől fél a könyvesszakma, ezért is próbálja életben tartani beteg emberét, az Alexandrát. De főleg azért, hogy az Alexandránál – pontosabban a Pécsi Direkt Kft.-nél – ragadt pénzéhez hozzájusson. A könyvespiac Magyarországon bizományosi rendszerben működik, a kiadók csak árujuk kiskereskedelmi értékesítése után jutnak a pénzükhöz, ezért érzékeny csapás, ha még az után is hónapokig vagy fél évig kell vár­niuk rá. Piaci résztvevők 1-2 mil­liárdosra becsülik az Alexandra könyves beszállítók felé fennálló lejárt tartozását. Van olyan csoport, amelynek 80 millióval, de a kisebbeknek is 2–10 millióval tartozik a Pécsi Direkt. A vállalkozások azért türelmesek, mert nem akarják elveszíteni az Alexandra bolthálózata nyújtotta értékesítési lehetőséget, de többen, így a DVD-ket forgalmazó Fantasy Film vagy a Tinta Könyvkiadó visszavonta a termékeit, a Minerva Ki­adó bírósághoz fordult, a Typotex Kiadó behajtó céget bízott meg.

A Pécsi Direkt tavalyi mérlege máig nem hozzáférhető, így nem tudjuk, milyen állapotban van Matyi cégbirodalmának zászlóshajója, amely 2012-ben 15 milliárdos árbevétel mellett 10 milliárdos adósságot görgetett maga előtt.
A cégadatok szerint az Artisjus és az OTP is végrehajtást kért a cég ellen, akárcsak a NAV, amelynek 100 milliót meghaladó összeggel tartozik. Mint korábban írtuk, Matyi a könyvforgalmazást egy másik cégbe, a Könyvbazár Kft.-be terelte át. Idén tavasszal a kiadókkal már ez a cég szerződött, úgy, hogy átvállalta a Pécsi Direkt Kft. adósságait. (A részletekről lásd még: Fizet, nem fizet, fizet, nem fizet, Magyar Narancs, 2014. július 3.)

Azon kiadók közül, amelyek végül sok huzavona, hitegetés után megállapodtak a Könyvbazárral, senki sem árulta el, mekkora tőke vagy kamat kinnlevőségéről mond­­tak le végül azért, hogy Matyi Dezső ismét szerződésben ígérje meg, kifizeti a gyakran több mint féléves tartozását. Kocsis András Sándor mint a Kossuth Kiadó igazgatója azt mondta: Matyi érdekeltségei „tartják a kiadóra kényszerített, rendkívül előnytelen szerződést, amibe fogcsikorgatva mások mellett végül a Kossuth Kiadó is belement”. Kolosi Tamás elmondta: három évre terítették szét a ki­adóik kinnlevőségeit, az ütemezést tartja a Könyvbazár Kft. Mások is erről számolnak be. Eszerint tehát Matyi igyekszik visszaszerezni a bizalmat, amihez az is hozzájárul, hogy most jön a könyvszakma szürete, a cégek novemberben és decemberben hozzák forgalmuk 38-40 százalékát.

Régi dicsőségük

Az 1950-ben alapított Európa Könyvkiadó 1993-ban került a dolgozók tulajdonába, az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) keretében. A cég 25,4 százalékát dolgozói részvények formájában vásárolták meg a munkatársak, a fennmaradó 74,6 százalék pedig az MRP szervezetéhez került, amelyben a dolgozóknak eszmei üzletrészük volt. Ez a cég vette fel a hitelt, amiből a vételárat kifizették. A hitel 2003-as visszafizetésével az MRP megszűnt, az ott nyilvántartott eszmei üzletrészek ténylegesen eladható, illetve megvehető üzletrésszé váltak. Előtte a kiadó tehetősebb munkatársai elkezdték felvásárolni a részvényeket. Osztovits Levente, aki 1988-tól 2006-os haláláig vezette a ki­adót, a 2002. május 27-i MRP-közgyűlésen vételi ajánlatot kínált azoknak a dolgozóknak, akiknek tulajdoni hányada nem érte el a 3 százalékot. A dolgozóknak a pénteken feltett kérdésre a következő hétfő délelőtt kellett válaszolniuk. A harminc érintett közül 22-en elfogadták az ajánlatot, 8-an viszont nemet mondtak. A renitenseknek később a közös megegyezéssel való távozást ajánlották fel, így munkaviszonyukkal együtt elveszítették a MRP-ben lévő eszmei tulajdonrészüket, de tovább dolgozhattak az Európának. Négyen nem fogadták el a nem túl gáláns ajánlatot, nekik felmondott a cég, és nem tartott igényt a munkájukra külsősként sem. Ők peres úton keresték az igazukat, sikertelenül.

2005 szeptemberében Matyi Dezső 81 százalékos tulajdont szerzett az Európa Könyvkiadóban azzal, hogy kilenc magánszemélytől, a könyvkiadó vezetőitől és munkatársaitól megvásárolta tagi tulajdonukat. A piac és nyilatkozataiban Matyi is presztízsvásárlásnak tartotta az egyik legpatinásabb kiadó megszerzését. A cég nyereséges volt, adóssága nem volt. Úgy tudjuk, a tulajdonos nem szólt bele a kiadó irányításába, a régi menedzsment a helyén maradt. Egyesek szerint az utóbbi években Matyi visszafogta az Európa által kiadott könyvek számát. Ezt nem tudtuk ellenőrizni, mert a kiadó nem közölte, hogy az utóbbi években hány címet adtak ki. A társaságot 1988 óta vezető Osztovits Levente 2006-os halála után a kiadónál akkor épp 30 éve dolgozó Barna Imre vette át az ügyvezetést, aki semmilyen lényeges változtatást nem tervezett az Európa profiljában. Nem így a 2013-ban őt váltó, szintén főszerkesztőből, fordítóból lett igazgató, a kiadónál a rendszerváltás óta dolgozó M. Nagy Miklós. Ő a cég dinamizálásáról beszélt, több magyar szerző és több kurrens világsiker megjelentetését ígérte.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.