Most eladó a kiadó, szívem? - Árverezik az Európa könyveit

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 24.

Könyv

Az Európa raktárkészletének árverezése nem a kiadó, inkább az Alexandra-birodalom bajait mutatja. A hitelezők a bennragadt könyvek dobra verésével azonban nem lesznek beljebb, mert senkinek sem kellenek. Kérdés, mikor tapintanak érzékenyebb pontot.

Árverést tűztek ki október 22-én a május óta végrehajtás alatt álló Európa Könyvkiadó Kft. raktárkészletére. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara internetes árverési rendszerében november 21-ig lehet licitálni az összesen mintegy százezer darab, 218 címet tartalmazó csomagra. A ki­kiáltási ár 266 millió forint, a leg­alacsonyabb vételár 93,3 millió forint.

Az igényes világirodalomra szakosodott kiadó közleménye szerint, „a végrehajtás nincs kapcsolatban az Európa Kiadó üzleti működésével, hanem egy, a kiadó általi biztosítéknyújtással áll összefüggésben. A kiadó a végrehajtás alapjául szolgáló szerződést nem ismeri el érvényesnek, és azt bírósági úton megtámadta, kérve a végrehajtás felfüggesztését. A ki­adó a végrehajtási eljárás jogszerűségét is vitatja.” Ennél többet nem volt hajlandó elárulni sem M. Nagy Miklós igazgató, sem Matyi Dezső, az Alexandra csoport feje. A cég egyébként – Matyi több más vállalkozásával együtt – tavaly és idén két lányának és második feleségének a nevére került.

Maf kutya és Dante

Könyvpiaci szereplőktől úgy tudjuk, hogy ez valóban igaz, az Európa raktárkészlete valószínűleg Matyi Dezső és családja egyik érdekeltsége – talán épp az adósságokban úszó Pécsi Direkt Kft. – által az Erste Banktól felvett hitel biztosítéka volt. Szakemberek szerint a raktárkészlet árverezése nem jelent veszélyt az Európára, inkább csak – mint egy kiadó vezetője megjegyezte – devalválja azzal, hogy kabátlopási ügybe keveri. Sokkal inkább az Alexandra-birodalom problémáit jelzi, hogy Matyinak nem sikerült elkerülnie ezt a kínos ügyet.

false

 

Fotó: Narancs

A végrehajtói kamara oldalán lévő listából az átlagolvasó számára az derül ki, hogy jó néhány népszerű kötet van a készletben – Stefan Zweig, Vargas Llosa, Semprún, Ady, Babits, Kosztolányi, Radnóti művei. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke és más szakértők szerint azonban mégis zömében az Európa évek óta bennragadt készle­téről van szó. Ráadásul, ha egy ­kicsit közelebbről megnézzük a listát, látszik, hogy az jócskán felértékelt. Több mint 6 millió forintot ér a kikiáltási ár szerint – ez a legnagyobb tétel egyébként – a 2011-ben kiadott Maf kutya kalandjai barátjával, Marilyn Monroe-val című könyv, amit így egyenként 3000 forintos bolti áron kínálnak, holott a kiadónál 2550 forintért megrendelhetjük. Barbara Reynolds Dante – A költő, a politikai gondolkodó, az ember című könyve a kiadótól 4080 forintért megrendelhető, de ha a árverésen raklapszám vesszük, akkor eredeti áron, 4800 forintért vihetjük. Golding Látható sötétség című kötetéből 1676 darab van – ha a Libritől megrendelnénk az összest, csupán 2,38 millió forintot fizetnénk érte, és még a törzsvásárlói kedvezményt sem kellene igénybe vennünk, az árverésen viszont több mint kétszer ennyiért juthatunk hozzá. Egyik forrásunk szerint nem vall túl nagy éleslátásra a bank részéről, hogy eszerint a könyvek bolti árát fogadta el hitelbiztosítéki értékként, hiszen a kereskedő a hazai rendszerben a könyv bolti árának általában eleve a felét adja csak a kiadónak. Továbbá a könyvek egy év alatt ér­tékük 10 százalékát elveszítik, mondja egy kiadói vezető, s itt vannak jó pár éves termékek is. Kolosi Tamás, a kis- és nagykereskedelem mellett több kiadót is birtokló Líra csoport vezetője a Narancsnak elmondta, felkérték őket, hogy vegyenek részt az árverésen, ám őket a minimális 93,3 millió forintért sem érdekli az üzlet. Így lehetnek ezzel mások is, mert lapzártánkig egyetlen ajánlat nem érkezett. A szakma attól is tart, hogy árleszorító hatása lesz, ha ez a százezer kötet egy újabb fordulóban fillérekért zúdul a piacra.

Vevő, az lenne rá

A végrehajtás a kiadó üzleti mű­ködését nem akadályozza – közölte az Európa, s nincs is okunk ebben kételkedni. Szó sincs arról, hogy az Európa csődben lenne, biztonságosan, nyereséggel működő vállalkozásról van szó. A dolgozók szerint nincsenek likviditási problémáik, rendben kapják a fizetésüket, az általunk megkérdezett szerzők sem panaszkodtak. Igaz, a 2013-as adatok rosszabbak az elő éveknél, s a tendenciák sem jók. A cég az elmúlt években átlagban 44 mil­liós eredményt hozott, ez 2013-ra 8,8 millióra esett vissza. Árbevétele 2010 óta folyamosan csökken: 791 millióról tavaly 628 millióra, miközben öt évvel ezelőtti 290 milliós kötelezettségállománya 2013-ra az éves forgalmát meg­közelítő 588 millióra növekedett. Igaz, jelentős követelései (470 millió) és saját tőkéje (382 millió) is van. Ám a szakmában jól tudják, a kiadó értékét nem ezek a számok mutatják a legpontosabban, hanem azok a jogok és az a szaktudás, amivel az Európa rendelkezik. Ők adják ki többek között Günter Grass, Umberto Eco, Bret Easton Ellis, Mario Vargas Llosa, Stephen King, Milan Kundera és Nick Hornby műveit, a magyarok közül Szabó Magda, Háy János, Vámos Miklós, Konrád György köteteit. Ráadásul a könyvesszakma konzervatív, ha egy szerző két-három könyvét ugyanaz a kiadó adta ki, és nincs nagyobb konfliktus, akkor nagyon nehéz őt elcsábítani onnan. Márpedig az Európa jól dolgozik. „Ez a csokibonbon Matyi Dezső recsegő-ropogó birodalmán” – fogalmazott egyik forrásunk.

Így nem olyan meglepő, hogy több forrásból úgy értesültünk: az egyre nagyobbra növekedő, kiadókat, kis- és nagykereskedő céget is birtokló, tőkeerős Libri-Shop­line csoport szemet vetett az ­Európára, bár ezt Balogh Ákos, az egyik tu­lajdonos és az igazgatóság tagja kérdésünkre nem erősítette meg. (A Libri-Shopline Nyrt. igazgatóságának elnöke Spéder Zoltán.)

Épp ettől, a Libri további erő­södésétől fél a könyvesszakma, ezért is próbálja életben tartani beteg emberét, az Alexandrát. De főleg azért, hogy az Alexandránál – pontosabban a Pécsi Direkt Kft.-nél – ragadt pénzéhez hozzájusson. A könyvespiac Magyarországon bizományosi rendszerben működik, a kiadók csak árujuk kiskereskedelmi értékesítése után jutnak a pénzükhöz, ezért érzékeny csapás, ha még az után is hónapokig vagy fél évig kell vár­niuk rá. Piaci résztvevők 1-2 mil­liárdosra becsülik az Alexandra könyves beszállítók felé fennálló lejárt tartozását. Van olyan csoport, amelynek 80 millióval, de a kisebbeknek is 2–10 millióval tartozik a Pécsi Direkt. A vállalkozások azért türelmesek, mert nem akarják elveszíteni az Alexandra bolthálózata nyújtotta értékesítési lehetőséget, de többen, így a DVD-ket forgalmazó Fantasy Film vagy a Tinta Könyvkiadó visszavonta a termékeit, a Minerva Ki­adó bírósághoz fordult, a Typotex Kiadó behajtó céget bízott meg.

A Pécsi Direkt tavalyi mérlege máig nem hozzáférhető, így nem tudjuk, milyen állapotban van Matyi cégbirodalmának zászlóshajója, amely 2012-ben 15 milliárdos árbevétel mellett 10 milliárdos adósságot görgetett maga előtt.
A cégadatok szerint az Artisjus és az OTP is végrehajtást kért a cég ellen, akárcsak a NAV, amelynek 100 milliót meghaladó összeggel tartozik. Mint korábban írtuk, Matyi a könyvforgalmazást egy másik cégbe, a Könyvbazár Kft.-be terelte át. Idén tavasszal a kiadókkal már ez a cég szerződött, úgy, hogy átvállalta a Pécsi Direkt Kft. adósságait. (A részletekről lásd még: Fizet, nem fizet, fizet, nem fizet, Magyar Narancs, 2014. július 3.)

Azon kiadók közül, amelyek végül sok huzavona, hitegetés után megállapodtak a Könyvbazárral, senki sem árulta el, mekkora tőke vagy kamat kinnlevőségéről mond­­tak le végül azért, hogy Matyi Dezső ismét szerződésben ígérje meg, kifizeti a gyakran több mint féléves tartozását. Kocsis András Sándor mint a Kossuth Kiadó igazgatója azt mondta: Matyi érdekeltségei „tartják a kiadóra kényszerített, rendkívül előnytelen szerződést, amibe fogcsikorgatva mások mellett végül a Kossuth Kiadó is belement”. Kolosi Tamás elmondta: három évre terítették szét a ki­adóik kinnlevőségeit, az ütemezést tartja a Könyvbazár Kft. Mások is erről számolnak be. Eszerint tehát Matyi igyekszik visszaszerezni a bizalmat, amihez az is hozzájárul, hogy most jön a könyvszakma szürete, a cégek novemberben és decemberben hozzák forgalmuk 38-40 százalékát.

Régi dicsőségük

Az 1950-ben alapított Európa Könyvkiadó 1993-ban került a dolgozók tulajdonába, az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) keretében. A cég 25,4 százalékát dolgozói részvények formájában vásárolták meg a munkatársak, a fennmaradó 74,6 százalék pedig az MRP szervezetéhez került, amelyben a dolgozóknak eszmei üzletrészük volt. Ez a cég vette fel a hitelt, amiből a vételárat kifizették. A hitel 2003-as visszafizetésével az MRP megszűnt, az ott nyilvántartott eszmei üzletrészek ténylegesen eladható, illetve megvehető üzletrésszé váltak. Előtte a kiadó tehetősebb munkatársai elkezdték felvásárolni a részvényeket. Osztovits Levente, aki 1988-tól 2006-os haláláig vezette a ki­adót, a 2002. május 27-i MRP-közgyűlésen vételi ajánlatot kínált azoknak a dolgozóknak, akiknek tulajdoni hányada nem érte el a 3 százalékot. A dolgozóknak a pénteken feltett kérdésre a következő hétfő délelőtt kellett válaszolniuk. A harminc érintett közül 22-en elfogadták az ajánlatot, 8-an viszont nemet mondtak. A renitenseknek később a közös megegyezéssel való távozást ajánlották fel, így munkaviszonyukkal együtt elveszítették a MRP-ben lévő eszmei tulajdonrészüket, de tovább dolgozhattak az Európának. Négyen nem fogadták el a nem túl gáláns ajánlatot, nekik felmondott a cég, és nem tartott igényt a munkájukra külsősként sem. Ők peres úton keresték az igazukat, sikertelenül.

2005 szeptemberében Matyi Dezső 81 százalékos tulajdont szerzett az Európa Könyvkiadóban azzal, hogy kilenc magánszemélytől, a könyvkiadó vezetőitől és munkatársaitól megvásárolta tagi tulajdonukat. A piac és nyilatkozataiban Matyi is presztízsvásárlásnak tartotta az egyik legpatinásabb kiadó megszerzését. A cég nyereséges volt, adóssága nem volt. Úgy tudjuk, a tulajdonos nem szólt bele a kiadó irányításába, a régi menedzsment a helyén maradt. Egyesek szerint az utóbbi években Matyi visszafogta az Európa által kiadott könyvek számát. Ezt nem tudtuk ellenőrizni, mert a kiadó nem közölte, hogy az utóbbi években hány címet adtak ki. A társaságot 1988 óta vezető Osztovits Levente 2006-os halála után a kiadónál akkor épp 30 éve dolgozó Barna Imre vette át az ügyvezetést, aki semmilyen lényeges változtatást nem tervezett az Európa profiljában. Nem így a 2013-ban őt váltó, szintén főszerkesztőből, fordítóból lett igazgató, a kiadónál a rendszerváltás óta dolgozó M. Nagy Miklós. Ő a cég dinamizálásáról beszélt, több magyar szerző és több kurrens világsiker megjelentetését ígérte.

Figyelmébe ajánljuk