Képregény

Kálmán Áron: Csontváry

  • - kg -
  • 2019. október 19.

Könyv

A holland illetőségű Typex Rembrandtról szóló, magyarul is megjelent graphic novelje után újabb festő csatlakozott a zaklatott életű képregényhősök elit csapatához: immár Csontváry is megkapta a magáét. A különc festő életéből igen takaros képregény született, bár az első képek, amelyeken a halálra készülő, meg nem értett géniusz meglepő hasonlóságot mutat Mézga Géza 30. századi leszármazottjával, MZ/X-szel, egy vad cross-over ígéretét hordozzák magukban, aminek már a gondolata is kellemesen borzongató. Azért Csontváry élete alapjáraton, mindenféle betoldás nélkül is tartogat borzongató fordulatokat, hiszen az iglói patikust egy égi, a Mézga-univerzumnál is jóval magasabbról származó üzenet késztette arra, hogy ecsetet ragadjon. Az sem titok, mi állt a fentről küldött üzenetben: Raffaello smafu, a patikussegéd az olasz kollégánál is többre hivatott. Szívesen elnéznénk egy Raffaello kontra Csontváry epikus összecsapást, de fájdalom, ez a képregény még nem született meg. Kicsit persze elkomolytalankodtuk a dolgot, Kálmán Áron képregénye azonban ennél sokkal komolyabban veszi hősét, és annak önéletrajzát – az égi hívásokat is – alapul véve, tiszteletteljesen kalauzol végig a korrektül megrajzolt napúton. Át a gyermekkortól a patikáig, a patikától a Vatikánig, a Vatikántól a patikáig, a festőiskolától a természet lágy (és kevésbé lágy) öléig, Taorminától a Nagy-Tarpataki-völgyig és Libanontól Libanonig, cédrustól cédrusig vezető életen. És tovább is, egészen a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonbant megszeppenve, a zseninek kijáró áhítattal bámuló utókorig.

Scolar, 2019, 67 oldal, 3999 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.