Könyv

Kiss Noémi: Lámapoltó pöttyös néni

Könyv

Felhő sistereg és zúg Budapest felett, rajta – akár egy repülő szőnyegen – pongyolás néni meg egy ikerpár utazik éjnek évadján. Most tankolták tele a felhőt, vagyis megitatták, mert szomjas volt, hisz’ elmúlt már a vacsoraidő is, ideje lenne nyugovóra térnie a városnak, csakhogy a lámpaoltó szerepét magáénak tudó Pöttyös néni kapcsolószekrénye kulcsának nyoma veszett. Dodó és Amália hol Pöttyös néni segítségére siet, hol meglátogatja titokzatos otthonában, hol meg iskolába viszi Gülüt, a békát, a fővárosban csatangolva a Füvészkerttől a Római-partig. Az életrevaló ikerpár mintha Erich Kästner szereplőit idézné, könnyű velük azonosulni. Mosonyi Aliz Mesék Budapestről című 1982-es kötete óta többen próbálták újra meg újra vonzóvá tenni a fővárost a kiskorúak számára is. A hangsúlyosan Budapesten játszódó történetek közül Kiss Noémié kedves, kalandos, remek a lírai szöveg stílusa, helyrajzi tudnivalókkal, apró információkkal, na meg szeretni való alakjaival hoz, mondjuk úgy, izgalomba. Pöttyös néni alakja rokon sok ismert, va­rázserővel bíró, öregasszonybőrbe bújt kortalan lénnyel a jó tündér keresztanyáktól a jóravaló boszorkányokig. A megfejthetetlen, különc néni hol interurbán szerelőt hív, hol ő siet a gyerekek segítségére, pöttyös ruhájáról folyton macskaszőr hull, merthogy az égben többek között macskákkal él együtt, egyébként pedig szívesen, bájos nosztalgiával gondol vissza vidéken töltött boldog gyerekkorára. Nagy Norbert illusztrációi egyszerre reálisan és mesésen, ugyanakkor részletgazdagon festik le a várost.

Pagony, 2018, 88 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.