Felhő sistereg és zúg Budapest felett, rajta – akár egy repülő szőnyegen – pongyolás néni meg egy ikerpár utazik éjnek évadján. Most tankolták tele a felhőt, vagyis megitatták, mert szomjas volt, hisz’ elmúlt már a vacsoraidő is, ideje lenne nyugovóra térnie a városnak, csakhogy a lámpaoltó szerepét magáénak tudó Pöttyös néni kapcsolószekrénye kulcsának nyoma veszett. Dodó és Amália hol Pöttyös néni segítségére siet, hol meglátogatja titokzatos otthonában, hol meg iskolába viszi Gülüt, a békát, a fővárosban csatangolva a Füvészkerttől a Római-partig. Az életrevaló ikerpár mintha Erich Kästner szereplőit idézné, könnyű velük azonosulni. Mosonyi Aliz Mesék Budapestről című 1982-es kötete óta többen próbálták újra meg újra vonzóvá tenni a fővárost a kiskorúak számára is. A hangsúlyosan Budapesten játszódó történetek közül Kiss Noémié kedves, kalandos, remek a lírai szöveg stílusa, helyrajzi tudnivalókkal, apró információkkal, na meg szeretni való alakjaival hoz, mondjuk úgy, izgalomba. Pöttyös néni alakja rokon sok ismert, varázserővel bíró, öregasszonybőrbe bújt kortalan lénnyel a jó tündér keresztanyáktól a jóravaló boszorkányokig. A megfejthetetlen, különc néni hol interurbán szerelőt hív, hol ő siet a gyerekek segítségére, pöttyös ruhájáról folyton macskaszőr hull, merthogy az égben többek között macskákkal él együtt, egyébként pedig szívesen, bájos nosztalgiával gondol vissza vidéken töltött boldog gyerekkorára. Nagy Norbert illusztrációi egyszerre reálisan és mesésen, ugyanakkor részletgazdagon festik le a várost.
Pagony, 2018, 88 oldal, 3490 Ft
