Könyv

Grandiózus Liszt-életrajza után Alan Walker a zeneszerző pályájának egyik legfontosabb mellékalakját, Hans von Bülow-t mutatja be. Teljes portrét kíván festeni, amolyan kritikai életrajzot adni, amely egységben ábrázolja a művész életét és tevékenységét, ráadásul nem feledkezik meg utóéletéről sem. Ám ez szerfölött bonyolult, hiszen Bülow is elmondhatta volna magáról, amit Füst Milán: „életrajzom nincs is, csak munkarajzom van”.

Hogyan állná meg a helyét egy roxforti tanár a magyar pedagógiai minősítő rendszerben? Milyen pedagógiai programja lehetne az X-Men mutánsiskolának? Milyen kurrikulummal támogatható meg a sárkányirtástól a sárkányszelídítésig ívelő kulturális paradigmaváltás a Hibbant-szigeten?

Szeptemberben harmadik verseskötetével jelentkezett Simon Márton. Reptilián háziasszonyokról, a rókák titkairól és a Polaroidok sikeréről is beszélgettünk vele.

Catherine Millet szexuális élete után itt az írónő gyerekkora. Interjú a friss Narancsban!

Tízezer vinyl, eredeti kéziratok és személyes levelezés kerül a tokiói Waseda Egyetemhez.

A Luther kutyái olvasása közben fejben megírtam A magyar betegségirodalom története című összegző művet. Vagy legalábbis vázlatokat készítettem hozzá. Ha visszafelé haladunk az időben, rögtön itt van a Szilasi könyvén szerkesztőként dolgozó Darvasi László prózája, A legionella-füzet. Előtte Esterházy Péter írta meg a Hasnyálmirigynaplót. Nádas: Saját halál. A Hajnóczy-életmű mint egyetlen nagy alkoholizmuskönyv. Karinthy.

Bár a csillogó, aranybetűs könyvborító inkább gyanakvásra int, mintsem hívogat, ne akadjunk fenn az első benyomáson! Tim Marshall brit külpolitikai elemző most megjelent könyve nem az a tucattermék, aminek messziről, hunyorítva látszik, hanem igazi, nívós bestseller, kötelező olvasmány mindenkinek, aki egy mukkot is szeretne érteni abból, ami körülötte zajlik a világban.

És azt is, hogyan veszi ki ez magát a házasságukon belül. Interjú a friss Narancsban!

Szenzációs kulthír.

Mennyire hasonlít Orbánék migránsellenes plakátja és annak francia mása? És viccesek-e Houellebecq frusztrált értelmiségijei? A Goncourt-díjas írótól megtudjuk.

„Ez a regény egy tudományos szerelmi történet, amely erotikát kölcsönöz a kultúra megismerésének” – mondta egy alkalommal Ma­thias Énard, amiből rögtön gyanítható, hogy a csaknem ötszáz oldalas mű nem elsöprő kalandregény. Olyannyira nem, hogy története egyetlen figura énelbeszéléséből áll, ideje egyetlen éjszakába sűrűsödik össze, tere pedig egy bécsi, közelebbről porzellangassei lakás hálószobáját tölti ki.