Siri Hustvedt elmesélte, miért azonosították sokáig a férjével, Paul Austerrel

  • narancs.hu
  • 2018. november 1.

Könyv

És azt is, hogyan veszi ki ez magát a házasságukon belül. Interjú a friss Narancsban!

A Narancs legfrissebb számában interjút olvashatnak Siri Hustvedt írónővel, akinek Amit szerettem című regénye nemrég jelent meg magyarul. A szerzőt brooklyni otthonában értük el telefonon - itt él férjével, Paul Austerrel. Az interjút Köves Gábor készítette. Ízelítő:

Magyar Narancs: A híres író, Paul Auster felesége – ezt a lekezelő címkét elég sokszor megkapta. Volt, aki egyenesen Auster áldásos hatásának tulajdonította, hogy ön nemcsak ír, de jó ideje az idegtudomány és a neurológia tanulmányozásával is foglalkozik. Még ma is a férjével azonosítják?

Siri Hustvedt: Ma már valamivel kevesebbszer kapom meg ezt. Az időm nagy része tudományos munkával telik, előadásokat tartok az ideggyógyászat, a pszichiátria és a pszichoanalízis témakörében, állásban is vagyok az egyik New York-i orvosi egyetemen. Talán ennek is köszönhető, hogy az ilyen jellegű megjegyzések, hogy ja persze, biztosan a férje keze van a dologban, valamelyest megritkultak. Ez a szaktudás egyébként kapóra jött, amikor rejtélyes, heves rázkódással járó tünetek jelentkeztek nálam. Azt gondoltam, én vagyok a tökéletes alany arra, hogy kivizsgáljam ezek eredetét. Ebből született a The Shaking Woman or a History of My Nerves (A remegő nő, avagy az idegeim története) című könyvem. Én játszottam az orvost és a beteget is. De nem találtam meg a szimptómák okát. A könyv megírása viszont jótékony hatással volt. Ez az egyik, amiről az egyetemi szemináriumomon a pszichiátereknek készülő fiatal orvosokkal beszélgetünk: az írás terápiás lehetőségeiről.

(...)

false

 

Fotó: Luigi Novi/Wikipedia

MN: Arra megnyugtató választ talált, hogy sokáig miért a férjével azonosították?

SH: Elég hosszú időbe telt, míg megértettem. Ugye, van egy fontos amerikai férfi író egy ugyancsak íróként dolgozó feleséggel. És ez a feleség valami olyasmit is csinál, amit a férje nem. Ha engem ezért elismernek, az valamiképp kisebbíti a férjem érdemeit – ez lehetett a vélekedés emögött. Hiszen a férfi kezében van a hatalom. Elég faramuci dolog, nagy naivan sokáig nem is vettem erről tudomást. A házasságom szépen a felszínre hozta ezeket a kulturális beidegződéseket. Persze minket kettőnket, akik e házasságon belül élünk, ez sosem befolyásolt, ám jó tisztában lenni azzal, hogy ettől még a külvilág meghozza a maga ítéletét, hogy mi a leosztás férfi és nő között.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2018. november 1-jei lapszámában olvashatja. Az újságra itt fizethet elő.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Magyar Narancs 44. lapszámának tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.