Siri Hustvedt elmesélte, miért azonosították sokáig a férjével, Paul Austerrel

  • narancs.hu
  • 2018. november 1.

Könyv

És azt is, hogyan veszi ki ez magát a házasságukon belül. Interjú a friss Narancsban!

A Narancs legfrissebb számában interjút olvashatnak Siri Hustvedt írónővel, akinek Amit szerettem című regénye nemrég jelent meg magyarul. A szerzőt brooklyni otthonában értük el telefonon - itt él férjével, Paul Austerrel. Az interjút Köves Gábor készítette. Ízelítő:

Magyar Narancs: A híres író, Paul Auster felesége – ezt a lekezelő címkét elég sokszor megkapta. Volt, aki egyenesen Auster áldásos hatásának tulajdonította, hogy ön nemcsak ír, de jó ideje az idegtudomány és a neurológia tanulmányozásával is foglalkozik. Még ma is a férjével azonosítják?

Siri Hustvedt: Ma már valamivel kevesebbszer kapom meg ezt. Az időm nagy része tudományos munkával telik, előadásokat tartok az ideggyógyászat, a pszichiátria és a pszichoanalízis témakörében, állásban is vagyok az egyik New York-i orvosi egyetemen. Talán ennek is köszönhető, hogy az ilyen jellegű megjegyzések, hogy ja persze, biztosan a férje keze van a dologban, valamelyest megritkultak. Ez a szaktudás egyébként kapóra jött, amikor rejtélyes, heves rázkódással járó tünetek jelentkeztek nálam. Azt gondoltam, én vagyok a tökéletes alany arra, hogy kivizsgáljam ezek eredetét. Ebből született a The Shaking Woman or a History of My Nerves (A remegő nő, avagy az idegeim története) című könyvem. Én játszottam az orvost és a beteget is. De nem találtam meg a szimptómák okát. A könyv megírása viszont jótékony hatással volt. Ez az egyik, amiről az egyetemi szemináriumomon a pszichiátereknek készülő fiatal orvosokkal beszélgetünk: az írás terápiás lehetőségeiről.

(...)

false

 

Fotó: Luigi Novi/Wikipedia

MN: Arra megnyugtató választ talált, hogy sokáig miért a férjével azonosították?

SH: Elég hosszú időbe telt, míg megértettem. Ugye, van egy fontos amerikai férfi író egy ugyancsak íróként dolgozó feleséggel. És ez a feleség valami olyasmit is csinál, amit a férje nem. Ha engem ezért elismernek, az valamiképp kisebbíti a férjem érdemeit – ez lehetett a vélekedés emögött. Hiszen a férfi kezében van a hatalom. Elég faramuci dolog, nagy naivan sokáig nem is vettem erről tudomást. A házasságom szépen a felszínre hozta ezeket a kulturális beidegződéseket. Persze minket kettőnket, akik e házasságon belül élünk, ez sosem befolyásolt, ám jó tisztában lenni azzal, hogy ettől még a külvilág meghozza a maga ítéletét, hogy mi a leosztás férfi és nő között.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2018. november 1-jei lapszámában olvashatja. Az újságra itt fizethet elő.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Magyar Narancs 44. lapszámának tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.