Könyv

Hétmillió forintnyi közösségi finanszírozásból, három év alatt 264 oldal született arról, ahogy a nyugatosok zombikkal harcolnak, ráadásul mindezt képregény formában. Csepella Olivérrel, a Nyugat+Zombik szerzőjével beszélgettünk élőhalottakról, pénzről, időről, haragról és kedvességről, a magyar képregénypiacról és arról, hogy Babitsnak nehéz volt az élet.

Elég nagy lemaradásban vagyunk a Pulitzer-díjas amerikai író műveiből, ezért is örömteli, hogy tavaly megjelent nagyregénye, a Ragyog a hold már magyarul is olvasható. A Kaliforniában élő szerzővel Thomas Pynchon steakjéről, Trump csöndes elmúlásáról és természetesen Philip Rothról is beszélgettünk.

Nádasdy Ádám Dantéról, arról, hogy a pokol legmélyére a legrondább bűnt elkövetők, az árulók jutnak. De saját novelláiról, Heltai Jenőről, a Bánk bán és Verlaine fordításáról is mesél sok egyéb mellett a tanár úr a karácsonyi Narancsban. Ízelítő.

A metró úgyse jön – addig olvassunk!

Katasztrófavédelmi szempontból is megfelelt az új raktárak helyszíne.

Ahogy nem spórolhatunk meg olyan evidens kijelentéseket, hogy a gengszterfilmben lőnek, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ősz van. A Magvető tökéletesen időzítette az „őszológiai gyakorlatok”, vagyis a Létbüfé megjelenését. Lehet annál hatásosabb, mint az elmúlásról, a megsárgult levelekről olvasni a fűtött, biztonságos szobában, amikor odakint veri az eső a világot, pláne Parti Nagy Lajos, vagyis Dumpf Endre tolmácsolásában?

A semmiből robbant be a hazai irodalomba 2014-ben: az Egyasszony című kötetében a saját történetét írta meg, első gyermeke születését és halálát. Most megjelent novelláskötetében, A rózsaszín ruhában bántalmazott, megcsalt, kihasznált nők és lányok széles palettáját tolja az arcunkba.

Hiánypótló, hasznos, szép történet jelent meg közösségi finanszírozás segítségével, hogy szülők és gyerekek könnyebben beszélhessenek olyan témákról, amelyek elősegíthetik a szexuális visszaélések megelőzését.

Legfrissebb lapszámunkban összeraktunk egy jó kis karácsonyi könyvmellékletet. Íme egy kis ízelítő belőle.

Az írás – nyelvelsajátítás. Néha, ritka, kivételes esetben: nyelvteremtés.

Sorra legyőzte az akadályokat, és végül elnyerte méltó jutalmát: három szuper gyerek anyja és egy mesekönyv szerzője lett.

Az alkimista tartja a legtöbb nyelvre lefordított, még élő szerző által jegyzett könyv rekordját, ám Paulo Coelho nem csak ebben csúcstartó. Az intézményesedett brazil sztáríró munkásságában anyagiasság keveredik új hullámos spiritualizmussal, miközben egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy regényei a milliós olvasótáboron túl irodalmi presztízsben is részesüljenek.