A bűvész visszaél helyzetével

Paulik Móni – Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság

Könyv

Hiánypótló, hasznos, szép történet jelent meg közösségi finanszírozás segítségével, hogy szülők és gyerekek könnyebben beszélhessenek olyan témákról, amelyek elősegíthetik a szexuális visszaélések megelőzését.

Nemcsak akkor, amikor a média hírei miatt aktualitása van a témának, hanem bármikor. Kisgyerekekkel sajátos módon, de muszáj beszélni szexualitásról, a szexuális abúzusról, hogy pontosan értsék, miért és hogyan rendelkezhetnek a saját testük felett. Fontos, hogy tudják, a felnőtteknek nemet is lehet mondani. A prevenciós mesekönyv az intim testrészekre vonatkozó, úgynevezett fehérneműszabály mellett olyan általánosabb érvényű szabályokra és lehetőségekre is hangsúlyt fektet, amelyek bár magától értetődőek, mégsem árt újra meg újra beszélni róluk.

false

Lili története a súlyos témák ellenére kedves, érzékeny mese, amely a sztori alakulása szerinti természetességgel tár fel tabukat. Nem közvetít rémisztő realitást, visszafogott, de konkrét. Mindehhez Varsányi Pál szép, szolidan kifejező, minimalista illusztrációi a mese legmeghatározóbb momentumait jelenítik meg. A főszereplő kislány egy vándorcirkuszban él, anyukája a Cirkusz Királynője, kötéltáncosnő és a bűvész segédje. Lili már egészen fiatalon hasonló babérokra törne, de nem tud élni az adandó alkalommal, hiába a sok gyakorlás, nincs elég bátorsága. A kislány, akinek a bohóctól az állatidomárig, az oroszlántól a póniig még a bűvész is a barátja, némi varázslattól remél változást, ám a bűvész, visszaélve helyzetével olyasmit tesz, amit nem volna szabad. Mindezt a kislány is érzi, de nem tudja kezelni a helyzetet, titkától pedig csak nehezen szabadul.

A 6 éven felüli gyerekeknek szóló mesekönyv szociológus szerzői a hatalmi pozícióval való visszaélés ábrázolása mellett elhallgatási mechanizmusokat tárnak fel. Paulik Móni és Vincze Zsuzsi pszichológusok és gyermekjogi szakértők közreműködésével és ajánlásával létrejött meséje viselkedési mintát is nyújt a gyerekek számára egy esetleges kritikus helyzetre. Ám a könyv több mint egy mese, rövid, lényegi információs és oktató anyagot is tartalmaz – a többi közt a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) kiadványának részletét –, hogy a felnőttek esetleges idegenkedése vagy félelme ellenére ennek a történetnek a továbbadása is épp olyan természetes legyen, mint akármelyik más elbeszélésé. Mert ennek a könyvnek a története sajnos bárkivel megeshet, kisfiúval vagy kislánnyal, de nagyobb gyerekekkel is.

Az egyszerűen befogadható, nem mindennapi mesekönyv olvastán egy megválaszolatlan kérdés maradt bennünk: hol van Lili apukája, miért hiányzik a példaként szolgáló történetből az apakép?

 

Lakmusz könyvek, 2017, 62 oldal, 2960 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.