Képregény

Blacksad 2–3.

  • - kg -
  • 2017. december 16.

Könyv

Egyszer már az egekig magasztaltuk a macskát, aki nem csak két lábon jár, de ballonkabátot visel, magánnyomozó praxist visz, pofozóként és pofozottként is helytáll, és Amerika sötétebb oldalain keresi a bajt, mely ugyancsak emberforma állatok – felettébb vonzó lények és rendkívül rút dögök, kecses és kecstelen teremtmények – képében jelentkezik. Blacksadnek, mert ez a macska neve, elég volt egyet szippantania cigijéből, hogy örök időkre elfoglalja helyét a noirhősök „akikre büszkék vagyunk” tablóján, valahol Humphrey Bogart, Richard Widmark és Roger nyúl között. Most, hogy itt a képregénysorozat két újabb kötete, újra elsüthetjük a noir, a hard-boiled és a femme fatale szakszavakat, nem feledve az antropomorf ízes ropogtatását sem: minek is tagadjuk, oly jó a szánkra venni valamennyit. De minek is türtőztetnék magunkat, amikor a spanyol alkotók (szöveg: Juan Díaz Canales, rajz: Juanjo Guarnido) sem türtőztetik: a Hófehér nemzetben nemcsak a hópelyhek hullanak sűrűn, új árnyalatokkal gazdagítva a sötét palettát, de a Ku-Klux-Klan-csuklyás gaz állatok is, míg a Vérvörös lélekben az ötvenes évek Amerikáját mételyező vörös veszedelem és kommunista boszorkány­üldözés kúszik be a képkockákba. Hát, igen, a nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik, ha a sztorikért felelős Canales még több filmnoirt tölt le a netről, Blacksadnek aligha lesz alkalma békésen cigarettázni. Ám hiába a vörösök, a magyar vonatkozás és a titkos társaságok, minél történelmibb a körítés, annál inkább kezd elharapózni a komolykodás, ami nem tesz jót egy olyan sorozatnak, amelyben egy rasszista sarki róka titkos viszonyt folytathat egy szexi jegesmedvével. A képek viszont pofátlanul szemrevalók, úgy senki sem rajzol havazásban árválkodó magasvasutat, New York-i tűzlépcsőt és formás macskalányt, mint Guarnido.

Fordította: Nagy Krisztián. Pesti Könyv Kiadó, 2017, 56 oldal és 64 oldal, 4990 Ft/kötet

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.