Itt a Narancs nagy karácsonyi könyvmelléklete sikerlistával

  • narancs.hu
  • 2017. december 9.

Könyv

Legfrissebb lapszámunkban összeraktunk egy jó kis karácsonyi könyvmellékletet. Íme egy kis ízelítő belőle.

A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája

Női sorsok, határon túli magyarság, életrajzok: az idei utolsó listánkon szereplő könyvek nagy többsége besorolható valamelyik halmazba, sőt van, amelyik egyszerre többe is. Kőrizs Imre idén is kézben tartotta a szavazást. A lista minden művét elolvasta és minivisszhangokban foglalta össze kritikai észrevételeit.

Karácsonyi könyvmelléklet

Karácsonyi könyvmelléklet

 

Michael Chabon-interjú

Elég nagy lemaradásban vagyunk a Pulitzer-díjas amerikai író műveiből, ezért is örömteli, hogy tavaly megjelent nagyregénye, a Ragyog a hold már magyarul is olvasható. A Kaliforniában élő Michael Chabonnal Thomas Pynchon steakjéről, Trump csöndes elmúlásáról és természetesen Philip Rothról beszélgetett Köves Gábor.

Kritika

Michael Chabon Ragyog a hold című regényéről az interjú után kritikát is olvashatunk Sári B. László tollából: „…nem szét-, hanem jól megírt memoár a Ragyog a hold, mely még a tengelyében álló, kézenfekvő élethazugság iránt is megértéssel viseltetik (szándékosan nem árulom el, miről van szó), hiszen a szöveg elsődleges szándéka nem valamiféle lappangó titok leleplezése, hanem az emlékek darabkáinak összeszedegetése…”

Móra Ferenc

Móra Ferenc

 

Mit tudunk Móra Ferencről?

Az elsüllyedt szerzők sorozatunkban László Ferenc sok meglepő újdonsággal szolgál Móra Ferencről: „Nevét a 4. osztálytól felfelé mind ismerjük, ám míg az ifjúsági író emléke máig eleven, addig a Móra-életmű túlnyomó része jobbára csak címről vagy még úgy sem ismerős a legtöbb mai olvasó számára. Egy régimódi író, meglepően modern eszközökkel.”

Mészöly Miklós és Polcz Alaine

Mészöly Miklós és Polcz Alaine

 

Két tragikus hangoltságú ember egymásba kapaszkodott, és nem engedett

„Mészöly Miklós 2001-ben, Polcz Alaine épp tíz éve távozott. Nemrég jelent meg vaskos kötetben a levelezésük. A házaspár az anyagot (744 levél) 1998-ban helyezte letétbe a Petőfi Irodalmi Múzeumban, és ezzel a gesztussal – minden korlátozás nélkül – kutathatóvá és olvashatóvá avatta azokat. Aki intim titkokra kíváncsi, az itt nem találja. Aki viszont két unikális ember rendhagyó kapcsolatát szeretné megérteni, az sokat kap ettől a letaglózó gyűjteménytől. De nem rózsaszín ködöt és mesét” – írja Karafiáth Orsolya a levelezésről szóló esszéjében.

Bödőcs Addig sem iszik

Bödőcs Addig se iszik

 

Addig se iszik

Hamar kiderül, hogy Bödőcsnél a saját könyv mégsem a magamutogatás műtárgya, hanem megzabolázhatatlan agytornáinak, sziporkázó nyelvének törvényszerű következménye. Azért valami baj van nemrég megjelent, Addig se iszik című könyvével. Hogy mi, kiderül Kling József kritikájából.

Ahogy sok más könyvről is lehull a lepel. Csak néhány cím, mikről írtunk:

Fredrik Backman: A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb

Donáth Mirjam: Mások álma

Büky Dorottya: Angyalboksz

Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl

Mécs Anna: Gyerekzár

Miranda July: Az első rosszfiú

Vlagyimir Szorokin: Manaraga

Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete

A nagy karácsonyi könyvmelléklet a Magyar Narancs e heti lapszámában olvasható.

Magyar Narancs – Archívum részletes

Legutóbbi munkája, a Testről és lélekről bezsebelt már egy csomó díjat: Arany Medvét, Arany Békát. A hétvégén az is kiderül, megkapja-e az Európai Filmdíjat. A Nemzeti Filmalapról, Andy Vajna ízléséről, következő filmjének, A feleségem történetének előkészületeiről beszélgettünk vele. Meg arról, milyen következményei lettek a Berlinalén adott híres interjújának.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.