könyv - K. KABAI LÓRÁNT: KLÓR

  • - urfi -
  • 2010. szeptember 30.

Könyv

Zavarba ejtő olvasmány a kritikusként, szerkesztőként is aktív szerző negyedik kötete - és a jelzőt elsősorban bóknak szánom. Az okosan szerkesztett könyv világa önmagát tagadja: "én egy mindenestül idézetellenes ember vagyok" - olvassuk az első ciklus nyitóversében, amely ciklus valóságos hommage- és allúziógyűjtemény, ahol Komjáthy Jenőtől Kemény Istvánig terjed az idézett szerzők köre, de az elbűvölő sorozatgyilkos, Dexter is delegál egy frappáns beszólást - kár, hogy ezekből a szövegrománcokból nem születnek igazán jó versek. De menjünk tovább:
Zavarba ejtõ olvasmány a kritikusként, szerkesztõként is aktív szerzõ negyedik kötete - és a jelzõt elsõsorban bóknak szánom. Az okosan szerkesztett könyv világa önmagát tagadja: "én egy mindenestül idézetellenes ember vagyok" - olvassuk az elsõ ciklus nyitóversében, amely ciklus valóságos hommage- és allúziógyûjtemény, ahol Komjáthy Jenõtõl Kemény Istvánig terjed az idézett szerzõk köre, de az elbûvölõ sorozatgyilkos, Dexter is delegál egy frappáns beszólást - kár, hogy ezekbõl a szövegrománcokból nem születnek igazán jó versek. De menjünk tovább: bár k. kabai költészetének egyik legfontosabb tétje a saját komolyság kimunkálása, az utolsó ciklus csupa avantgárd blõdli, mint a wittgensteiner walzer ("aber / oder / nur" - ennyi) vagy a Marilyn Manson-dalszöveg fordítógépes magyarítása. A relatíve gyengébb két szélsõ rész léte szerkezetileg úgy-ahogy indokolható: felvezeti, illetve levezeti, feloldja a terjedelmes, kétségbeesetten sötét középsõ ciklust.

Egy rapszodikus szerelem naplója a semmi de, és hát nem lepõdünk meg, mikor a szöveg önmarcangolásba kezd: "unok már a szerelemrõl beszélni... vagyis a nyelvet unom, amely a szerelemrõl való beszéd". De itt már zavarba ejtõbb az egész könyv arcba mászó személyessége: a ciklusok elején és a borítón a szerzõ meztelen testrészeirõl készült képek láthatók, a szövegek ajánlásai alapján pedig az is könnyedén beazonosíthatja a szintén költõ fõszereplõt-exbarátnõt, aki (eddig) nem merült el k. kabai magánéletének szépségeiben. A referenciális olvasás kiprovokálása és a kényelmetlen feszengés, ahogy nem tudod levenni a szemed róla, pedig látod, hogy csúnya - ez nagy truvája a klórnak. De izgalmas törekvés a nyelv keresett egyszerûsége (ami néha együgyûségbe csap át: "már csak barátok sem lehetünk"), és a beszélõ radikális önlefokozása, "vérzékeny önutálata" is, ami néha önsajnálatba csap át. De azért szerethetõ.

Szoba Kiadó - József Attila Kör -Prae.hu, 2010, 127 oldal, 1667 Ft

*** és fél

Neked ajánljuk