könyv

KARIN FOSSUM: INDIAI FELESÉG

  • - urfi -
  • 2010. február 11.

Könyv

Valakit itt brutálisan le fognak mészárolni. Az idegtépõen hosszú felvezetés olvasója ezt akkor is érzi, ha bölcsen átsiklott a hátsó borító ajánlásán, és ha ostobán elszalasztotta a norvég szerzõ sorozatának elõzõ darabját (a Ne nézz vissza visszhangját lásd: Magyar Narancs, 2009. augusztus 13.). Valakit ki fognak végezni, de mire kiderül, hogy kit, már ismerjük a fél falut: a kocsmárost, a közértest és elsõsorban Gundert, aki Indiába megy feleséget szerezni magának, és akit addigra már igazán nehéz nem szeretnünk.

Aztán a világszerte sikeres széria fõszereplõje, Konrad Sejer - "felügyelõ és gyilkossági nyomozó, élete virágjában" - nyomozni kezd. Az õ és társa, a fiatal Skarre életébe ugyanúgy bekukucskálhatunk, mint a békés Elvestad házainak ablakán. A település nyugalmát felforgató bűntény pedig hiába hátborzongató és összetett, sokszor mintha jobban érdekelnék az elbeszélõt a közben felmerülõ kérdések, például a gyász természetérõl, a kultúrák találkozásának esélyeirõl, a falusi élet természetrajzáról, a kamaszszerelemrõl, vagy ember és kutya kapcsolatáról. Bár az utóbbi két betét néha közhelyesnek hat, ettõl még vitathatatlan, hogy - mint minden jó bűnregény - az Indiai feleség sem csak krimi.

Fossum stílusa a feszültségteremtés mellett alkalmat ad az elkalandozásra, a nevetésre és a megrendülésre egyaránt - nem utolsósorban a beszédhelyzetek ötletes váltogatásának köszönhetõen: a szereplõk fejébe látó narrátor szólama mellett többek között belsõ monológok, a vallatások leírása és Gundernek a kómában fekvõ testvéréhez intézett szavai viszik elõre a történetet. Sajnos a kelleténél több az elcsépelt kifejezés, az erõtlen mondat - de kit érdekel ez egy ilyen pofátlan és szelíd, egyszerre megrázóan egyszerű, ugyanakkor bosszantóan és izgalmasan nyitott befejezés után.

Fordította Szöllõsi Adrienn. Scolar, 2009, 365 oldal, 2950 Ft

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.