KONDOR VILMOS: BŰNÖS BUDAPEST

  • - urfi -
  • 2009. június 4.

Könyv

Ritka az olyan örömteli fejlemény a magyar könyvpiacon, mint a Kondor-jelenség. Nem irodalmat írok, mert a sorozat (kiadó általi) felépítése, a brand születése éppoly fontos. A hasonlóan szellemtelen című tavalyi első rész, a Budapest Noir ugyanis nemcsak a jó hazai krimikre kiéhezett - és mindeddig kielégítetlen - kritikusok tetszését nyerte el, de tudható, hogy hamarosan filmet forgatnak belőle, és hét országban jelenik meg fordítása. A marketing persze mit sem érne, de legalábbis a siker hidegen hagyna, ha maguk a könyvek nem lennének remekül megírva. A vélhetőleg álnéven publikáló Kondor profi műfaji szerző: pontosan tudja, milyennek kell lennie egy keményvonalas kriminek, és meg is tudja írni. Főhőse, a rezignált bűnügyi újságíró, Gordon Zsigmond és a választott téridő, a harmincas évek Budapestje elég összetett és rejtélyes ahhoz, hogy sorozatot építhessen köré, állandó szereplőkkel és állandó olvasókkal, akiknek a némileg terjedelmesebb Bűnös Budapest valószínűleg nem okoz majd csalódást.

1939-ben járunk, Lengyelországban kitört a háború, tombol a cenzúra, gyülekeznek a történelmi árnyak, és Gordon nyomozás közben szügyig gázol mindenféle mocsokban: kokain, szerencsejáték, lövöldöző nyilasok, kiugrott Lenin-fiúk - ez a világ noirabb a Noirnál. A rokonszenvemet éppen visszafogottságával elnyerő előzményhez képest minden kontúr erősebb, még innen a hatásvadászaton, de nem örülnék, ha a szívemnek kedves zsurnaliszta ezen az - egyébként könnyen kínálkozó - úton menne tovább az egyre vészterhesebb időben, egyre brutálisabb ügyek felé. A könyv legvonzóbb vonása úgyis a már-már túlzó aprólékossággal kikevert couleur locale, ahogy hősünk a nagy történeti tudással megrajzolt régi Budapesten futkározik, bedob egy jó gombapörköltet, egy kávét az Abbáziában, vagy csak átsétál a Hitler Adolf térről a Mussolini térre, amit azért még mindenki Oktogonnak hív.

Agave, 2009, 320 oldal, 2780 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.