KONDOR VILMOS: BŰNÖS BUDAPEST

  • - urfi -
  • 2009. június 4.

Könyv

Ritka az olyan örömteli fejlemény a magyar könyvpiacon, mint a Kondor-jelenség. Nem irodalmat írok, mert a sorozat (kiadó általi) felépítése, a brand születése éppoly fontos. A hasonlóan szellemtelen című tavalyi első rész, a Budapest Noir ugyanis nemcsak a jó hazai krimikre kiéhezett - és mindeddig kielégítetlen - kritikusok tetszését nyerte el, de tudható, hogy hamarosan filmet forgatnak belőle, és hét országban jelenik meg fordítása. A marketing persze mit sem érne, de legalábbis a siker hidegen hagyna, ha maguk a könyvek nem lennének remekül megírva. A vélhetőleg álnéven publikáló Kondor profi műfaji szerző: pontosan tudja, milyennek kell lennie egy keményvonalas kriminek, és meg is tudja írni. Főhőse, a rezignált bűnügyi újságíró, Gordon Zsigmond és a választott téridő, a harmincas évek Budapestje elég összetett és rejtélyes ahhoz, hogy sorozatot építhessen köré, állandó szereplőkkel és állandó olvasókkal, akiknek a némileg terjedelmesebb Bűnös Budapest valószínűleg nem okoz majd csalódást.

1939-ben járunk, Lengyelországban kitört a háború, tombol a cenzúra, gyülekeznek a történelmi árnyak, és Gordon nyomozás közben szügyig gázol mindenféle mocsokban: kokain, szerencsejáték, lövöldöző nyilasok, kiugrott Lenin-fiúk - ez a világ noirabb a Noirnál. A rokonszenvemet éppen visszafogottságával elnyerő előzményhez képest minden kontúr erősebb, még innen a hatásvadászaton, de nem örülnék, ha a szívemnek kedves zsurnaliszta ezen az - egyébként könnyen kínálkozó - úton menne tovább az egyre vészterhesebb időben, egyre brutálisabb ügyek felé. A könyv legvonzóbb vonása úgyis a már-már túlzó aprólékossággal kikevert couleur locale, ahogy hősünk a nagy történeti tudással megrajzolt régi Budapesten futkározik, bedob egy jó gombapörköltet, egy kávét az Abbáziában, vagy csak átsétál a Hitler Adolf térről a Mussolini térre, amit azért még mindenki Oktogonnak hív.

Agave, 2009, 320 oldal, 2780 Ft


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.