A norvégok hírhedt zenészevõk - ennyit mindenképpen megtanultunk róluk. De mit tudunk a fjordok népének kortárs irodalmáról? Dermesztõen keveset. Ennyiben rögtön hiánypótló a fiatal norvég író regénye, melynek eredeti címe az volt, hogy A férfi, aki Yngvét szerette, csak ez magyarul megtévesztõ lett volna, a név nõies hangzása okán. Yngve ugyanis egy kamaszfiú, mint ahogy a történet fõszereplõje, Jarle Klepp is: a regény egy meleg szerelem története. A fõhõs már harmincon felül jár, mikor visszatekint életének eme epizódjára, a kamaszévek útkeresõ, vad és mozgalmas éveire. De ne higgyük, hogy ez a tekintet egy nosztalgiától párás szemé! Éppen ez a nézés, ez a visszanézés adja a regény fõ erényét, a megérteni vágyást; és az önfelmentést elvetõ, elemzõ hangot, melyen megszólaltatva az egész történet más fénytörésben mutatkozik. A regény fõhõse fiatal anarchista, aki a csajával, Katrinéval és radikális barátjával, Helgével torpedózza a rendszert. Legtöbbször dalban mondják el, ugyanis a regény idején (1989-ben járunk, a közép-európai rendszerváltás idején - és itt megnyugtathatja a szívünket, hogy a norvégok is épp oly keveset tudnak rólunk, mint mi õróluk) alakul a Matthias Rust Band, a fiúk anarcho-punk zenekara. És ekkor ismerkedik meg Jarle Yngvével, a konszolidált, merõben kispolgári fiúval, aki felborítja az életét.
Tore Renberg a kortárs norvég irodalom emblematikus figurája, fiatal (1972-ben született), és máris több regény áll a háta mögött, köztük kettõben szintén a mi Jarle Kleppünk az elbeszélõ. Ismerve a magyar fordítási és könyvkiadási gyakorlatot, elõbb tanulunk meg norvégul, mint hogy magyarul megjelennének. Pedig függõvé tesz a könyv, vágynánk a folytatásra. Mert Tore Renberg élvezetesen ír, úgy, hogy mégsem válik a könyve kommersszé - úgy tanít megértésre és elfogadásra, hogy közben észre sem vesszük.
Fordította: Ambrus Orsolya. JAK- L'Harmattan Kiadó, 2009, 343 oldal, 3100 Ft
*****
