könyv - TORE RENBERG: SZERETTEM MÁSKÉPP IS

  • - karafiáth -
  • 2009. szeptember 24.

Könyv

A norvégok hírhedt zenészevők - ennyit mindenképpen megtanultunk róluk. De mit tudunk a fjordok népének kortárs irodalmáról? Dermesztően keveset.

A norvégok hírhedt zenészevõk - ennyit mindenképpen megtanultunk róluk. De mit tudunk a fjordok népének kortárs irodalmáról? Dermesztõen keveset. Ennyiben rögtön hiánypótló a fiatal norvég író regénye, melynek eredeti címe az volt, hogy A férfi, aki Yngvét szerette, csak ez magyarul megtévesztõ lett volna, a név nõies hangzása okán. Yngve ugyanis egy kamaszfiú, mint ahogy a történet fõszereplõje, Jarle Klepp is: a regény egy meleg szerelem története. A fõhõs már harmincon felül jár, mikor visszatekint életének eme epizódjára, a kamaszévek útkeresõ, vad és mozgalmas éveire. De ne higgyük, hogy ez a tekintet egy nosztalgiától párás szemé! Éppen ez a nézés, ez a visszanézés adja a regény fõ erényét, a megérteni vágyást; és az önfelmentést elvetõ, elemzõ hangot, melyen megszólaltatva az egész történet más fénytörésben mutatkozik. A regény fõhõse fiatal anarchista, aki a csajával, Katrinéval és radikális barátjával, Helgével torpedózza a rendszert. Legtöbbször dalban mondják el, ugyanis a regény idején (1989-ben járunk, a közép-európai rendszerváltás idején - és itt megnyugtathatja a szívünket, hogy a norvégok is épp oly keveset tudnak rólunk, mint mi õróluk) alakul a Matthias Rust Band, a fiúk anarcho-punk zenekara. És ekkor ismerkedik meg Jarle Yngvével, a konszolidált, merõben kispolgári fiúval, aki felborítja az életét.

Tore Renberg a kortárs norvég irodalom emblematikus figurája, fiatal (1972-ben született), és máris több regény áll a háta mögött, köztük kettõben szintén a mi Jarle Kleppünk az elbeszélõ. Ismerve a magyar fordítási és könyvkiadási gyakorlatot, elõbb tanulunk meg norvégul, mint hogy magyarul megjelennének. Pedig függõvé tesz a könyv, vágynánk a folytatásra. Mert Tore Renberg élvezetesen ír, úgy, hogy mégsem válik a könyve kommersszé - úgy tanít megértésre és elfogadásra, hogy közben észre sem vesszük.

Fordította: Ambrus Orsolya. JAK- L'Harmattan Kiadó, 2009, 343 oldal, 3100 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.