Gyász

Laci elment

Bitó László (1934–2021)

  • Antal Dániel
  • 2021. november 17.

Könyv

Budapesti tisztviselő apa és operaénekes anya harmadik gyermekeként született Budapesten. Fővárosunk ostroma, majd a középosztálybeli család deportálása meghatározó élmény maradt későbbi írói munkássága során.

Az 1956-os forradalom egyik vezetője a komlói bányában, ahol kényszermunkát végzett. Szovjet fogságba esett, de csodával határos módon megmenekült a kivégzés elől. Már az Egyesült Államokban, friss menekültként tanulmányi ösztöndíjat nyert el; így indult későbbi jelentős tudományos karrierje.

Tudományos munkássága szinte kizárólag a New York-i Columbia Egyetemhez kötődik, ahol a tudományos ranglétrát végigjárva végül professor emeritus lett. Orvoskutatóként a szem öregedését és változását kutatta, és jelentős eredményeket ért el a glaukóma kialakulása, megértése és kezelése terén. Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében egyes esetekben szükségtelenné teszi a műtéti beavatkozást. Tudósként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért számos rangos magyar és külföldi díjat kapott.

A megtorlástól tartva ’56-os magyarként sokáig nem járhatott haza, de a rendszerváltás után azonnal hazaköltözött Budapestre, ahol új, írói karrierbe kezdett. Önéletrajzi köteteiben, a Trianon-tetralógiában a revizionista Horthy-rendszer összeomlását, a háborút, az újjáépítést, a sztálinizmust és a forradalmat örökíti meg olyan módon, amely világossá teszi, hogy miért nem érezte otthon magát az ’56-os szervezetekben. Bitó a kitelepítést a keresztény-nemzeti kurzus alóli felszabadulásként élte meg, és emlékezett arra, hogy az 1956-os forradalom a demokratikus szocializmust, nem pedig a Horthy-rendszer restaurációját tűzte ki célul. A jobbra tolódott, és a magyar jobboldal által felhasznált ’56-os forradalmárokkal nem tudott közösséget vállalni. A forradalmi nemzedék néhány tagja állt hozzá csak közel – Göncz Árpád egykori köztársasági elnök az egyik legközelebbi barátja volt haláláig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.