Könyv

Rémes régiségek

M. R. James: Szellemjárás Angliában

  • Sepsi László
  • 2012. május 5.

Könyv

Egy könyv, amiben a szövegbúvár filoszok és a Lovecrafton edzett horrorrajongók egyaránt örömüket lelhetik.


Jelen kötet újabb kiváló apropó, hogy azon szomorkodjunk, milyen nyomorult helyzetben van a hazai horrorkönyves piac, de az efféle kötelező körökön túl a Delta Vision vállalkozása csak bizakodásra adhat okot. Huszonöt év után ők tették itthon elérhetővé Clive Barker Vérkönyveit, Montague Rhodes Jamesre pedig még többet kellett várni, hiába tipikusan olyan szerző, akiben a szövegbúvár filoszok és a Lovecrafton edzett horrorrajongók egyaránt örömüket lelhetik.

A Szellemjárás Angliában tizennégy novellája felvonultatja korának összes jellemző toposzát (szellemek, átkok, démonok és a többiek), így attól függetlenül is változatos válogatás, hogy James előszeretettel használja ugyanazokat a sémákat és elbeszélői fogásokat. Az írások közül kettő az Angolszász rémtörténetek című füzetkében, az Elrabolt szívek pedig egy régi Galaktika-számban korábban is olvasható volt, ám a friss fordítások egyfajta kritikai kiadásban érkeztek, ahol a bevezetők és a jegyzetek még azelőtt válaszolnak az olvasó kérdéseire, hogy azok felmerülhetnének - kivéve a novellák eredeti címeit, mert azok valamiért kimaradtak. A Kornya Zsolt jegyzeteiből áradó lelkesedés ott is ragadós, ahol az aktuális történet kevésbé átütő, túlkapásait - mint az író golfundorára épülő gegek többszöri elmagyarázása - a gazdag történeti háttérinformációk ellensúlyozzák.

A cambridge-i kutató James teremtette meg a "régiségbúvár rémtörténetnek" nevezett alműfajt, tele az antikvitások között természetfeletti rejtelmekbe ütköző tudósokkal, a Szellemjárás Angliában pöttöm betűkkel szedett honi kiadása pedig a lehető legadekvátabb bevezetés a zsánerbe: inkább böngészni-, mint olvasnivaló, de kellő kitartással feltárul benne a klasszikus brit rémirodalom minden öröme és borzalma.

Fordította: Csigás Gábor, Juhász Viktor, Kornya Zsolt, Körmendi Ágnes, Sárközi Gergely, Sellei György. Delta Vision, 2011, 376 oldal, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.