Könyv

Július elsejétől a Műcsarnok és az Ernst Múzeum összevonva, nonprofit gazdasági társaságként működik tovább. Noha technikai értelemben csak újraegyesítésről van szó, a döntés gazdasági és szakmai körülményei egyelőre tisztázatlanok.

Farkas Péterről mindössze annyi tudható (legalábbis: annyit tudok róla), hogy Németh Gábor és Garaczi László évfolyamtársa volt a Tanárképző Főiskolán a nyolcvanas években. Mi több: az említett urakkal jó barátságot ápolt, sőt ápol mind a mai napig.

Van egy pillanat, mielőtt tűélesre húznánk a lencsét. Már minden látszik, de még semmi sem egészen tiszta. Minden könnyen felismerhető, s ha a kép egyáltalán hordoz(hat) valamiféle információt, az kis nehézségek árán felfogható. Akutagava működési területe ez a tartomány.

Roth már az első oldalakon temet. Hőse és halottja semmi esetre sem hősi halott. Nem volt se jó apa, se kitartóan szerető férj, szeretteinek és viszontszeretteinek száma csekély.

Az esszéistaként és a gender studies hazai terjesztőjeként ismert Bán Zsófia első prózakötetével jelentkezett. A jelentkezni szó sugallata ellenére könyve nem egy padból nyújtózkodó diák műve, hanem - amint arról szó lesz - letagadhatatlanul egy tanárnőé, mégis - bár a szerző műveltségben, műgondban (és életkorban) lehagyja a legtöbb elsőkötetest - van benne valami az "első kötetek" hangulatából.

Újszászy István kétségtelenül egyike az 1945 előtti (s részben az 1945 utáni) korszak legvitatottabb történelmi figuráinak, s egyben, hála regényes életének és titokzatos halálának, azon egykori katonatisztek közé tartozik, akikről a nagyközönség is tudni vél egyet s mást.

Az áprilisi könyvfesztiválon némileg Umberto Eco árnyékába szorultak a kanadai díszvendégek, akik közül épp a legnevesebb nem jött el személyesen.

A 2006-ban első kötetéért (A tiszta ész, JAK-L'Harmattan, 2005) Gérecz Attila-díjjal jutalmazott Lanczkor Gábor második kötete - mely rendhagyó módon könyv formában nem jelent meg, csupán a szerző internetes honlapján olvasható - különös jószág, ahogyan maga a szerző is különös alakja a 80-as években született, sokféleségében is egyre inkább paradigmaváltónak tűnő költőnemzedéknek.

Kirekedt, bent rekedt, berekesztetett, kirekesztették. Megrekedt. Ladik Katalin 1992-ben települt át Újvidékről Budapestre, és - sorstársaihoz hasonlóan -, elvesztette azt a szellemi közeget, amely élet/művészetének a levegőt jelentette.

"Ez a munka egészen más céllal jött létre, mint A magyar irodalom története című, eredetileg hatkötetes, mintegy négy évtizeddel ezelőtt befejezett áttekintés, mely a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében Sőtér István főszerkesztésével készült."

Gottfried Benn agyonidézett mondása szerint minden nagy költő - írjon bármennyit is - legfeljebb nyolc-tíz versével biztosítja magának az esetleges halhatatlanságot. Nos, Kálnoky László teljesítette a feladatot, a Szanatóriumi elégia, Kövérek a fürdőben, Időszerűtlen vallomás, Hamlet elkallódott monológja, Szvidrigajlov utolsó éjszakája, Az elsodortak, De profundis, Hérosztratosz, Az idő szintjei, Meglepetések, Shakespeare: XIX. Henrik - Műfordítás-paródia című versei a legszigorúbb mércével mérve is a 20. századi magyar költészet csúcsai közé tartoznak.

Ha az USA-ban elmesélnénk, hogy az első nagy Breuer Marcell-kiállítást a német Vitra Design cég szállította Magyarországra, ráadásul egy kortárs képzőművészeti kiállítótérbe, alig fognák fel. Mi meg pirulnánk.