Interjú

„Mégis valamiféle életrajz”

Szécsi Noémi író

Könyv

Páratlan nőtörténeti kötetek szerzője és regény­író, a Narancs állandó szerzője, aki most az olykor mostohán kezelt írófejedelmünk, Jókai Mór életrajzát írta meg. Úgy, ahogyan azt már régen meg kellett volna: nem kifelejtve belőle, sőt középpontba emelve a körü­lötte lévő nők hatását.

Magyar Narancs: A Jókai és a nők utószavában elárulod, hogy idestova negyven éve Jókai-olvasó vagy, annak ellenére is, hogy őt olykor olcsó kalandregények mesterének tartják. Megkaptad már a kérdést, hogy miért rajongsz egy ilyen ódivatú szerzőért?

Szécsi Noémi: Hogyne. A Jókai-rajongók az elmúlt hetekben ünnepelték az író születésének bicentenáriumát, nekem viszont feltűnt, hogy a kortárs magyar írók közül nem nagyon állt ki mellette senki. Én viszont magamra akartam venni ezt a feladatot, pedig tényleg észlelem: Jókai mintha ciki lenne.

MN: Szerinted mi ennek az oka?

SZN: Számos oka lehet, de biztosan közrejátszik, hogy Jókainak kötelezőolvasmány-szaga van. De hát ez nem az ő hibája, ettől még nem kellene porosnak tartanunk. A másik ok az a Nyugat-kultusz, mely a mostani irodalmi percepciót meghatározza. Sokan úgy vélik, Ady Endrével és kortársaival vált nagykorúvá az irodalom, onnantól érdemes igazán komolyan venni, korábbról pedig csak gyermeteg kísérleteket, nemzeti költeményeket és tárcaregényeket találunk. A tárcaregény műfaja különösen messze áll a mai irodalomfelfogástól.

MN: A Netflixhez viszont közel áll.

SZN: Míg a Nyugat-nemzedék egységes egészként értelmezett műveket alkotott, Alexandre Dumas, Charles Dickens vagy éppen Jókai Mór szinte minden művüket ebben a formátumban közölték. Ez sokszor öncélú, de érdekes cselekményágakhoz vezetett, „cliffhanger”-ekhez és élvezetes mellékszereplőkhöz. Pazar élmény annak, aki szívesen időzik ebben a világban, de mi már kompaktabb műalkotásokhoz vagyunk szokva.

MN: Sokan egy életre „lepattannak” Jókairól, amikor kötelező olvasmányként találkoznak a műveivel. Hol lehetne jobb és méltóbb helye az olvasó életében?

SZN: Van ugye az egy férfi életközepi válságát ábrázoló Az arany ember és a magyar szabadságharc mítoszát megteremtő A kőszívű ember fiai. Az első érthető módon nem érdekli a gyerekeket. A másik is mérsékelten. Biztos, hogy sokan vitatkoznának velem, de én nem értek egyet azzal, hogy a hazaszeretet „belenevelhető” a gyerekekbe. Most egyre inkább azt látom, hogy a hazaszeretetet mint egy pirulát, lenyomják a tanulók torkán. Jókai Mór liberális ember volt – ez akkor még mindenki szerint összefért a nemzeti gondolattal –, annak az író-költő nemzedéknek a tagja, amely Petőfi Sándorral, Arany Jánossal és a többiekkel együtt a tollával hozta létre a magyar identitást. Ez egy progresszív feladat volt, amelynek a fénye lassan elkopott, mára pedig végképp letűnt. De nem csak ezért van Jókainak bérelt helye a kötelezők között. Előtte kevés olyan szórakoztató regény jelent meg, mint az övéi, őrülten népszerű volt, ki is vívta vele a kortárs szakma gyűlöletét. Köztük Gyulai Pálét, aki úgy gondolta, a magyar regénynek társadalomkritikusnak kell lennie, Jókai pedig szemfényvesztő, aki naiv tündérmeséket alkot, és nem engedi szembesülni az olvasót a nagy kérdésekkel.

 
Fotó: Palágyi Barbara

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.