Interjú

„Mégis valamiféle életrajz”

Szécsi Noémi író

Könyv

Páratlan nőtörténeti kötetek szerzője és regény­író, a Narancs állandó szerzője, aki most az olykor mostohán kezelt írófejedelmünk, Jókai Mór életrajzát írta meg. Úgy, ahogyan azt már régen meg kellett volna: nem kifelejtve belőle, sőt középpontba emelve a körü­lötte lévő nők hatását.

Magyar Narancs: A Jókai és a nők utószavában elárulod, hogy idestova negyven éve Jókai-olvasó vagy, annak ellenére is, hogy őt olykor olcsó kalandregények mesterének tartják. Megkaptad már a kérdést, hogy miért rajongsz egy ilyen ódivatú szerzőért?

Szécsi Noémi: Hogyne. A Jókai-rajongók az elmúlt hetekben ünnepelték az író születésének bicentenáriumát, nekem viszont feltűnt, hogy a kortárs magyar írók közül nem nagyon állt ki mellette senki. Én viszont magamra akartam venni ezt a feladatot, pedig tényleg észlelem: Jókai mintha ciki lenne.

MN: Szerinted mi ennek az oka?

SZN: Számos oka lehet, de biztosan közrejátszik, hogy Jókainak kötelezőolvasmány-szaga van. De hát ez nem az ő hibája, ettől még nem kellene porosnak tartanunk. A másik ok az a Nyugat-kultusz, mely a mostani irodalmi percepciót meghatározza. Sokan úgy vélik, Ady Endrével és kortársaival vált nagykorúvá az irodalom, onnantól érdemes igazán komolyan venni, korábbról pedig csak gyermeteg kísérleteket, nemzeti költeményeket és tárcaregényeket találunk. A tárcaregény műfaja különösen messze áll a mai irodalomfelfogástól.

MN: A Netflixhez viszont közel áll.

SZN: Míg a Nyugat-nemzedék egységes egészként értelmezett műveket alkotott, Alexandre Dumas, Charles Dickens vagy éppen Jókai Mór szinte minden művüket ebben a formátumban közölték. Ez sokszor öncélú, de érdekes cselekményágakhoz vezetett, „cliffhanger”-ekhez és élvezetes mellékszereplőkhöz. Pazar élmény annak, aki szívesen időzik ebben a világban, de mi már kompaktabb műalkotásokhoz vagyunk szokva.

MN: Sokan egy életre „lepattannak” Jókairól, amikor kötelező olvasmányként találkoznak a műveivel. Hol lehetne jobb és méltóbb helye az olvasó életében?

SZN: Van ugye az egy férfi életközepi válságát ábrázoló Az arany ember és a magyar szabadságharc mítoszát megteremtő A kőszívű ember fiai. Az első érthető módon nem érdekli a gyerekeket. A másik is mérsékelten. Biztos, hogy sokan vitatkoznának velem, de én nem értek egyet azzal, hogy a hazaszeretet „belenevelhető” a gyerekekbe. Most egyre inkább azt látom, hogy a hazaszeretetet mint egy pirulát, lenyomják a tanulók torkán. Jókai Mór liberális ember volt – ez akkor még mindenki szerint összefért a nemzeti gondolattal –, annak az író-költő nemzedéknek a tagja, amely Petőfi Sándorral, Arany Jánossal és a többiekkel együtt a tollával hozta létre a magyar identitást. Ez egy progresszív feladat volt, amelynek a fénye lassan elkopott, mára pedig végképp letűnt. De nem csak ezért van Jókainak bérelt helye a kötelezők között. Előtte kevés olyan szórakoztató regény jelent meg, mint az övéi, őrülten népszerű volt, ki is vívta vele a kortárs szakma gyűlöletét. Köztük Gyulai Pálét, aki úgy gondolta, a magyar regénynek társadalomkritikusnak kell lennie, Jókai pedig szemfényvesztő, aki naiv tündérmeséket alkot, és nem engedi szembesülni az olvasót a nagy kérdésekkel.

 
Fotó: Palágyi Barbara

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.