Magyar Narancs: Sosem szívbajos, ha szexről van szó: bármilyen korban játszódjanak is a regényei, a szereplők sosem feledkeznek meg a testi szerelemről, ön pedig sosem feledkezik meg arról, hogy néven nevezze a dolgokat. „Benyúlt a skót kockás rakott szoknya alá, lehúzta a bugyit. Maria arra gondolt, hogy meg kellett volna nyesnie a szeméremszőrzetét, úgy, mint Jenny és Jerry csinálja. Egy ütemre ziháltak. Az elnök levette a nadrágját…” – és ez még csak a kezdet, ami ezután következik, az az amerikai elnök, John F. Kennedy és fekete szeretőjének részletes légyottja. Történelmileg hiteles az elnöki szeretkezés leírása?
| ||
Ken Follett: Hiteles, amennyire csak hiteles lehet. Az információim Mimi Alfordtól, a Fehér Ház sajtóirodájának egykori gyakornokától származnak. Nos, Mimi, mint évtizedekkel később kiderült, 19 évesen viszonyt folytatott JFK-vel. A regény leírásai minden tekintetben hitelesek egészen az elnöki kádban található gumikacsáig.
MN: Nem gondolja, hogy miközben Kennedy emlékének több szexjelenettel is adózik, igazságtalanul bánt el Nyikita Hruscsovval, akinek egyetlen erotikus jelenete sincs a regényben? Így nem lehet kiegyensúlyozott képet adni a hidegháborúról…
KF: Hadd idézzem a nagy amerikai írót, Gore Vidalt, akitől egyszer megkérdezték; mondja csak, Mr. Vidal, ha Hruscsov esik merénylet áldozatául, Kennedy viszont életben marad, más lenne a világ? Mire Gore ezt válaszolta: „Egy dologban vagyok csak biztos, mégpedig abban, hogy ha így is történt volna mindez, Aristoteles Onassis sosem vette volna feleségül Hruscsovnét.” (Onassis inkább Kennedy özvegyét, Jacqueline Kennedyt vette el – a szerk.)
MN: Sosem akadt gondja az erotikus tartalmak előállításával?
KF: Dehogynem. Ám szerencsére mindig kéznél a Viagra.
MN: Nekünk, magyaroknak nemcsak a szexjelenetek pikánsak, hanem a rendszerváltás korabeli magyar események, az 1989-es határnyitásig vezető politikai manőverek leírása is. Szó esik a regényben az MSZMP „rosszképű” főtitkáráról, Grósz Károlyról, Németh Miklós pedig még ennél is részletesebb leírást kap: „Sűrű barna haja a homlokába hullott, az arcán látszott, hogy okos és határozott, de a vonásain átütött a nyugtalanság.” A miniszterelnök Gorbacsovnál tett látogatása a regényben különösen drámai színezetű, mint egy westernpárbaj: egyetlen, izzasztó beszélgetés során dől el Magyarország sorsa, Gorbacsov a szabad választásokra és a vasfüggöny lebontására is rábólint. Valóban egyetlen találkozás volt vagy költői túlzásról van szó?
KF: Igen, úgy hiszem, az a találkozó, amit a könyvemben leírtam, valóban megesett.
| ||
MN: A valós történelmi figurák közé odakeveredik egy Bíró Frigyes nevű alak is, Németh Miklós tanácsadója. Rá miért volt szükség?
KF: Nézze, Németh lelki életét, a gondolatait és érzéseit nem ismerem, és ha valós alakokról írok, nem szeretek a fantáziámra hagyatkozni és mindenfélét kitalálni. Ezért inkább kitaláltam valakit, akire ráruházhattam Németh álláspontját.
MN: Bíró nemcsak személyiséget kap, de egy szeretőt is. Ráadásul Bíró jóvoltából a magyarországi rendszerváltás története egy új kifejezéssel, a „reform panty”-vel (reformbugyi) is bővül.
KF: Egy kicsit megreformáltam a „reform party” (reformpárt) kifejezést. Az angolban ez egy gyakran használatos kifejezés, nincsen különösebb jelentősége. Ellenben a „reform panty” sokkal izgibb, úgy hangzik, mint egy erényöv.
MN: A politika mellett a rock’n’roll is fontos szerepet kap a regényben. A ’89 utáni időkből mit tart zenei vonalon jelentős fordulatnak?
KF: Számos ilyen volt. Mindenképpen ide sorolnám például a Daft Punk munkásságát.
MN: A Beatles-t elcsípte még élőben?
KF: Sajnos nem láttam őket, de Ringóval volt szerencsém találkozni.
MN: Hobbigitárosként szokott a nagyoktól lopni?
KF: Mást se teszek, mint riffeket lopok.
MN: A regény tele van politikusokkal. Meglepte, amikor egykori pártfogoltjáról, Tony Blairről nemrég kiderült, hogy jó pénzért PR-tanácsokat adott a kazah diktátornak, Nurszultan Nazarbajev elnöknek?
| ||
KF: Egyáltalán nem lepett meg.
MN: Ön adott politikusoknak tanácsot?
KF: Adtam, de sosem hallgattak rám.
MN: A katedrálisból és folytatásából Ridley Scott produceri segédletével készült sorozat. Az Évszázad-trilógiából is Scott készít sorozatot?
KF: Egy biztos: lesz sorozat. A Sony és az ABC már lecsapott rá. Michael De Luca, a Phillips kapitány és a Social Network – A közösségi háló producere készíti. Egyelőre a forgatókönyvírásnál tartanak.
| ||
MN: Bevallottan nagy rajongója Jane Austennak. Valljon színt; melyik Austen-regény áll a legközelebb a szívéhez?
KF: Austen-téren teljesen szabványos az ízlésem: mint mindenkinek, nekem is a Büszkeség és balítélet az abszolút kedvencem. De soha, még csak megközelítőleg sem írtam semmi olyasmit, amire ráfoghatnám, hogy austeni.
Korábbi interjúnk Ken Follettel itt olvasható.
