Valamiért nem tetszik nekik, hogy egy ingyenesen letölthető könyv díszkiadására majdnem ugyanannyi támogatás jut, mint az egész könyvszakmára egy teljes éven át.
David Lynch legfőbb tettestársa megírta Twin Peaks titkos történetét, így mielőtt jövőre folytatódna a tévésorozat, több mint 360 oldalon át követhetjük a világ egyik legismertebb képzeletbeli városának sötétséggel és baglyokkal teli történetét.
Rövid napközis tanári működése mély nyomokat hagyott benne, ez alapján, de fikciós eszközökkel írta meg Az osztály vesztese című kiskamaszregényt, amelynek középpontjában az iskolai bántalmazás, vagy ahogy újabban az angol bullying szót magyarítják, a „basáskodás” áll.
Elég kínos, hogy Phil Casoar francia újságíró és a magyar történész Balázs Eszter pazar könyve a forradalmár Sponga Juliannáról – pontosabban a Paris Matchben 1956. november 30-án megjelent legendás fényképről – csak most jelent meg magyarul, 60 évvel a forradalom, 26 évvel a rendszerváltás és 10 évvel a francia kiadás után.
Ez a kötet reményeim szerint eléri a szakmán kívüliek ingerküszöbét: részint egy jeles évforduló miatt, részint pedig azért, mert rögtön kiváltja a dacos kérdést: miért is olyan nyilvánvaló, hogy az építészet csakis az építészeket érdekli?
Világjáró szalondandy és a magyar parasztért lelkesedő földesúr volt. Mindene megvolt ahhoz, hogy mintaszerű szecessziós dekadens válhasson belőle: származása, eleganciája, tehetsége és végzetes tüdőbetegsége egyaránt hitelesítette az életben és az irodalomban eljátszott szerepét.
Nemrég újra megjelent Priusz című dokumentumkönyve, amelyről Esterházy Péter azt írta: „ez az igazi történetünk, ez a nemtörténet”. A 81 éves mesterrel pécsi otthonában készítettünk életútinterjút.