KÖNYVMELLÉKLET

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket

Könyv

Két nő, két generáció, közös szenvedély, évekig tartó dialógus. Weiler Katalin tanár és szociális munkás egy évtizeden át folytatott beszélgetéseket a példaképéből barátjává váló Ferge Zsuzsával. Az idén 85 éves szociológus először ragaszkodott ahhoz, hogy a lejegyzett anyag kettejük közt maradjon, de végül kötélnek állt, és megszületett a mű. A Nem cserélek elveket az életút-beszélgetések címkét kapta, és van benne minden: családtörténet ük-ükapákig visszamenőleg, zsidó mindennapok és elhurcolt rokonok, Szerb Antal a nappaliban, egyedül helytálló, iszonyú kemény és harcos édesanya, francia diákévek, egyetemi lázadás, szerelem és statisztika. A történetek mégsem vadregényes lányregénybe illő emlékfoszlányok, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekre mindvégig érzékeny, többnyire reflexív visszaemlékezések, amelyekből kibomlanak a holokauszt, 1956, a Kádár-rendszer és a rendszerváltás történetei. Megelevenedik az elmúlt ötven év értelmisége, a szociálpolitika és a szociális munka világa, a szegénység felszámolására irányuló programok és azok kudarca. És persze beszivárog az aktuálpolitika, az Orbán-rezsim szegénységet tagadó, semmibe vevő politikája és a szélsőjobb újbóli fenyegetőzése.

Ferge Zsuzsa őszinte, mégsem teljes kitárulkozása önéletrajznak kevés, pályaképnek és kordokumentumnak nem egészen kerek, mégis sűrű a szöveg, tele sokrétű, újraolvasásra érdemes történettel. Az olvasó hiányérzetének kielégítésére szükség volna a többi, el nem mondott személyes és szakmai kalandra, még tízévnyi beszélgetésre.

Készítette: Weiler Katalin. Noran Libro, 2016, 256 oldal, 3600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”