„A törpe már az elején megvolt” - Mark Frost író és sorozatkészítő a Twin Peaksről

David Lynch legfőbb tettestársa megírta Twin Peaks titkos történetét, így mielőtt jövőre folytatódna a tévésorozat, több mint 360 oldalon át követhetjük a világ egyik legismertebb képzeletbeli városának sötétséggel és baglyokkal teli történetét.

Magyar Narancs: David Lynch nagy barátja a transzcendentális meditációnak, amely szerinte „elvisz a tiszta tudat óceánjába”. Miközben a Twin Peaks első részein dolgoztak, gyakran ellebegtek az óceánig?

Mark Frost: David már akkoriban is szorgalmasan meditált, de ez az ő privát módszere, nem állítanám, hogy sokan osztoztunk volna ebben az élményben. David szereti népszerűsíteni a meditációnak ezt a módját, én magam sem idegenkedem tőle, olykor használom is, de biztosíthatom, hogy nem meditálással töltöttük az időt, amikor a Twin Peaksen dolgoztunk.

MN: Az általánosan elfogadott nézet szerint a sorozat nem evilági elemeiért ön tehető felelőssé. Mint szakértőt kérdezem: mi van odaát?

MF: Úgy érti, hiszek-e a természetfölöttiben? A kíváncsiságom a Twin Peaks óta mit sem lankadt. Ám minthogy tudományos tényekre aligha támaszkodhatunk, nehéz bármiféle bizonyosságról beszélni. Inkább csak intuíciókról van szó…

MN: Jó, akkor mit mondanak az intuíciói?

MF: Most például azt, hogy Trump elnökké választása olyannyira bizarr fordulat, hogy hirtelen nem is tudnám ezt mással magyarázni, mint természetfeletti erőkkel.

MN: Mi bizarrabb? Trump megválasztása vagy a vörös szobában táncoló törpe a Twin Peaksben?

MF: Ha a választási éjszakáról készült felvételeket valami csoda folytán megmutathattam volna másfél éve az embertársaimnak, a nagy többség sült bolondnak néz, a felvételeket pedig valami rossz sci-finek gondolják. Az amerikai történelem ehhez fogható, bizarr fordulatot még nem produkált, az én életem során biztosan nem.

MN: Azt azért megerősítené vagy cáfolná, hogy a Twin Peaks természetfeletti dimenzióiért ön a felelős?

MF: Nem csak én, David is. Sokat agyaltunk ezen közösen. Az együttműködést úgy képzelje, mint egy teniszmeccset. Csak nem labdával, hanem dialógusokkal. Ha nem ugyanabban a szobában meccseztünk egymással szemben, mert David épp New Yorkban volt, én meg Los Angelesben, akkor is megtaláltuk a módját. Vásároltam egyet az első kis Macintosh számítógépekből, ebbe pötyögtem be, amit telefonon épp megbeszéltünk, és mivel sikerült egy modemmel összekötnünk a két gépet, ezért amit Los Angelesben beírtam, azonnal megjelent David képernyőjén New Yorkban. Mindez a nyolcvanas évek végén történt, úgyhogy ezzel is megelőztük a korunkat. A pilot­epizód igazi együttműködés volt, ami viszont ezután jött, úgy festett, hogy én voltam két évadon át a showrunner, David pedig a mozifilmes pályafutását egyengette. Ha tehát azt kérdezi, hogy ami a pilot után történt, azért nagy vonalakban ki a fő felelős, akkor azt mondanám, hogy én. De a nagy egészet tekintve közös buli volt.

MN: Gondolom, a Twin Peaks jövőre bemutatandó új részeit ennél valamivel modernebb technikával írták.

MF: Ráhibázott. Az új sorozat túlnyomó többségét Skype-on írtuk.

MN: A törpével már a kezdeti közös agyalások során számoltak?

MF: Nagyon is. A törpe már az elején megvolt. Meg kellett, hogy legyen, hiszen már a sorozat elején felbukkan. Arra azonban már nem emlékszem, hogy kinek a fejéből pattant ki.

MN: A nyolcvanas évek végén, amikor elkezdtek a Twin Peaksen gondolkodni, még épp Reagan volt hivatalban. Cooper ügynök a Reagan-éra szülötte?

MF: Ezzel a karót nyelt külsejével valóban a kor hivatalnokhősét testesítette meg, de a fejében kavargó gondolatok azért árnyalják a képet. Cooper ügynök gondolkodása aligha nevezhető konzervatívnak. Ugyanakkor Reaganről is tudjuk, hogy hitt az asztrológiában. Ezek szerint maga az elnök is hitt abban, hogy van valami a látható jelenségek mögött.

MN: Az FBI bírta Cooper figu­ráját?

MF: Ha szerettünk volna megtudni valamit a módszereikről, készséggel segítettek. Mindebből azt szűrtem le, hogy az FBI-nak kedvére volt, amilyennek Cooper ügynököt ábrázoltuk.

MN: Beszélnünk kell a cseresznyés pitéről! Mit gondol, ki profitált többet a Twin Peaks kultuszából; a pitét árusító vendéglátóipari egység, mely a sorozatban RR Dinerként szerepel, vagy a póló­árusok, akik a Who Killed Laura Palmer? pólókat gyártották?

MF: A kérdéses kávézó North Bendben mind a mai napig szép forgalmat bonyolít. A Twin Peaks-turisták térképén még mindig kitüntetett helyet foglal el, nekik ez maga az epicentrum. Tavaly ismét ott jártam magam is, amikor az új sorozatot forgattuk, és mondhatom: nem lehet okuk a panaszra. A világ minden tájáról érkeznek pitések. A rajongók a legapróbb részletekig ismerik a sorozatot, sokkal jobban kiigazodnak az összefüggéseken, mint David vagy én. Mi továbbléptünk, mással foglalkoztunk, de sokan lélekben még ma is Twin Peaksben élnek.

MN: Sokak szerint azzal, hogy a második évad felénél megoldották Laura Palmer halálának rejtélyét, gyakorlatilag agyoncsapták a sorozatot.

MF: Ameddig lehetett, ellenálltunk a tévécsatorna nyomásának, hogy eláruljuk, ki a gyilkos, de végül ultimátumot kaptunk: vagy fény derül a gyilkos kilétére, vagy bezárhatjuk a boltot. Nem volt más választásunk. David és én is tovább akartuk húzni, de a főnökeink nem engedték. A tévézés nagyon más világ volt akkoriban. Több mint egy évtizeddel később a Lost 5-6 éven keresztül futott anélkül, hogy válaszokat adtak volna. És ahogy elnéztem, ez nem is vált a hátrányukra. A csatorna döntése tehát hibás volt.

MN: Lynch azzal érvelt, hogy azért csökkent a második évad nézettsége, mert a csatorna hétvégére helyezte át a sorozatot. Szerinte a Twin Peaks a bulizó fiatalok sorozata volt, akik, magától értetődő módon, hétvégén buliznak.

MF: Csütörtökről tették át szombatra a sorozatot. A csütörtökök nagyon jók voltak a Twin Peakshez, a fiatalok ekkor még otthon ültek. A szombat este az idősebbek napjának számított. Mindketten joggal érezhettük, hogy szörnyű lépés volt ez a fejesek részéről. És ehhez még hozzájött az Öböl-háború is – legalább két hónapon át ide-oda rakosgatták a kezdési időt, ami szintén betett nekünk, mert egy ilyen lineáris cselekményű sorozatnál, ha a közönség hosszabb időt kihagy, nem tudja felvenni a fonalat. Az első évad nézettsége remek volt. A második évad jól indult, aztán, főleg a fentiek miatt, esni kezdett a nézettség.

MN: David Lynch lánya a Laura Palmer titkos naplója, az ön testvére a Dale Cooper naplója című könyvekkel örvendeztette meg a rajongókat. Mintha egy kis családi vállalkozás nőtt volna ki a Twin Peaks nyomdokain.

MF: A testvérem kezdetektől fogva a sorozat írójaként dolgozott, az apám pedig szerepelt is benne – Doc Haywardot, a helyi orvost alakította. A Twin Peaks ebből a szempontból valóban családi vállalkozásnak számított. A színészeink közül sokan már nincsenek közöttünk: Frank Silva, Don Davis, Catherine Coulson is távozott közülünk. Ők már biztosan nem térnek vissza.

A könyvről írott kritikus hangvételű recenziónk itt olvasható.