„Durva beavatkozás” – Levelet írt Balog Zoltánnak a könyvszakma

  • narancs.hu
  • 2017. január 11.

Könyv

Valamiért nem tetszik nekik, hogy egy ingyenesen letölthető könyv díszkiadására majdnem ugyanannyi támogatás jut, mint az egész könyvszakmára egy teljes éven át.

A Literán megjelent levélben a gyakorlatilag minden könyvkiadót és -terjesztőt képviselő szervezet nehezményezte egy könyvsorozat, illetve az Orbán János Dénes-féle állami íróakadémia (ami ellen sokan tiltakoznak változatos módokon) aránytalanul magas állami támogatását, no meg azt, hogy Balog miniszter még csak nem is reagált arra a tavalyi felvetésükre, hogy 2017 legyen a kortárs magyar irodalom éve.

Íme, a teljes levél:

Tisztelt Miniszter Úr!

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a sajtóból értesült arról, hogy a Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökség még a 2016-os költségvetésből 600 millió forinttal támogatja Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című sorozatának újrakiadását. A támogatási összeg nagysága annak fényében különösen aránytalan, érthetetlen, nehezen indokolható, hogy a magyarországi könyvszakma egészének éves állami támogatása – a Márai-programot is beleértve – mintegy 700 millió forint, fordítástámogatásra pedig mindösszesen 25 millió forint jut.

Az MKKE elnöksége – a Magyar Elektronikus Könyvtárból ingyen letölthető kiadvány értékeit nem vitatva – a Szépírók Társaságával, a József Attila Körrel és a Fiatal Írók Szövetségével egyetértve a leghatározottabban tiltakozik a szűkülő pályázati források által sújtott könyves szakmát felkavaró döntés ellen.

Hasonlóképp tiltakozunk a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-nek juttatott 400 milliós támogatás miatt, ami az irodalom intézményrendszerébe történő, a kiegyensúlyozott támogatási szisztéma maradékát is felszámoló durva beavatkozásnak, s a tehetséggondozást évtizedek óta magas szakmai színvonalon végző irodalmi szervezetek és folyóiratok arculcsapásának tekinthető.

Mindemellett nehezményezzük azt is, hogy a másfél évvel ezelőtti személyes találkozónkon elővezetett, Miniszter Úr által kedvezően fogadott, a négy reprezentatív írószervezettel közösen kidolgozott tervezetünkre – melyben javasoltuk, hogy 2017 az Arany János-emlékév keretein belül legyen a kortárs magyar irodalom éve – érdemi válasz a mai napig nem érkezett, s legjobb tudomásunk szerint az Arany János-emlékév költségvetése sem született még meg.


Tisztelettel üdvözli,

Kocsis András Sándor
elnök

dr. Keresztury Tibor
igazgató

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.