KÖNYVMELLÉKLET

Torben Kuhlman: Armstrong

  • - urfi -
  • 2017. január 1.

Könyv

Az csak természetes, hogy ha egy fiatal illusztrátor Lindbergh címmel adott ki számtalan nyelvre lefordított képeskönyvet egy repülő egérről, akkor nem kell sokat várni az Armstrong című folytatásra. A választás nemcsak azért kézenfekvő, mert a sajtszerűségéről híres Hold ott szerepel minden repülésre hajlamos egér topdesztinációi között, hanem mert az ilyen utaknak gazdag hagyományai ismertek. Az első űrugrók muslicák voltak, akiket négy tragikus véget érő makákó követett, és mi sem bizonyítja jobban az egerek rátermettségét, mint az a történelmi tény, hogy ők az első emlősök, akiket nem csak fellőttek az űrbe, de épségben sikerült is visszatérniük. A később indokolatlanul agyonsztárolt majmok és kutyák ezt szeretik elhallgatni, de ez a könyv most igazságot szolgáltat a világ egereinek, és leleplezi, ki is volt valójában Armstrong, az első holdjáró.

Ahhoz, hogy e nagyszerű tényfeltáró írás első mondatáig eljussunk, számos akadályt kell leküzdenünk. Először a könyv illata tereli el a gondolatainkat, aztán az első oldalpár vég nélkül bogarászható űrhajó-tervrajzai kényszerítenek megállásra, lapozás után pedig meglátjuk a kiismerhetetlen arckifejezésű főszereplő egeret, majd kétoldalnyi csillagos eget muszáj bámulni egy darabig, azt pedig a New York Times történelmi tényeknek megfelelően átrajzolt címlapja követi. Az elszánt egér történetét a későbbiekben is nagyon kedves, sziporkázóan sokféle illusztrációk veszik körül, amelyek mellett tényleg nehéz figyelni az ezeknél azért szürkébb, de alapvetően tisztességes szövegre.

Fordította: Várnai Péter. Partvonal, 2016, 120 oldal, 3800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.