KÖNYVMELLÉKLET

Torben Kuhlman: Armstrong

  • - urfi -
  • 2017. január 1.

Könyv

Az csak természetes, hogy ha egy fiatal illusztrátor Lindbergh címmel adott ki számtalan nyelvre lefordított képeskönyvet egy repülő egérről, akkor nem kell sokat várni az Armstrong című folytatásra. A választás nemcsak azért kézenfekvő, mert a sajtszerűségéről híres Hold ott szerepel minden repülésre hajlamos egér topdesztinációi között, hanem mert az ilyen utaknak gazdag hagyományai ismertek. Az első űrugrók muslicák voltak, akiket négy tragikus véget érő makákó követett, és mi sem bizonyítja jobban az egerek rátermettségét, mint az a történelmi tény, hogy ők az első emlősök, akiket nem csak fellőttek az űrbe, de épségben sikerült is visszatérniük. A később indokolatlanul agyonsztárolt majmok és kutyák ezt szeretik elhallgatni, de ez a könyv most igazságot szolgáltat a világ egereinek, és leleplezi, ki is volt valójában Armstrong, az első holdjáró.

Ahhoz, hogy e nagyszerű tényfeltáró írás első mondatáig eljussunk, számos akadályt kell leküzdenünk. Először a könyv illata tereli el a gondolatainkat, aztán az első oldalpár vég nélkül bogarászható űrhajó-tervrajzai kényszerítenek megállásra, lapozás után pedig meglátjuk a kiismerhetetlen arckifejezésű főszereplő egeret, majd kétoldalnyi csillagos eget muszáj bámulni egy darabig, azt pedig a New York Times történelmi tényeknek megfelelően átrajzolt címlapja követi. Az elszánt egér történetét a későbbiekben is nagyon kedves, sziporkázóan sokféle illusztrációk veszik körül, amelyek mellett tényleg nehéz figyelni az ezeknél azért szürkébb, de alapvetően tisztességes szövegre.

Fordította: Várnai Péter. Partvonal, 2016, 120 oldal, 3800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.