Ha egy szingli bölcsész intellektuális mederbe akarja terelni az első randit, újabban elég a kóla mellé elböffentenie a kérdést: - Hallottad, hogy nem lehet bukni alsóban? Ettől számítva a beszélgetés garantált, minimum nyolc percig. Hej, hol vannak már a régi szép idők, a bukott szamarak, a bemagolt versek és az a sok kis magyar zseni!
A gyermek még olyan ártatlan. Hát hiszen ő nem érti a tanítónő ékes középosztálybeli beszédit, lelki világát. Nincsen otthon ollójuk, csak késük, márpedig azzal nem lehet kivágni azt a nyomorult mackót a házi feladathoz. És nem biztos, hogy szülei olvasták azt a tanulmányt, amely szerint ha sok a könyv otthon, akkor valószínűsíthető, hogy a gyerek iskolai teljesítménye jó lesz.
Aki közelebbről nyomon követte a reformtervezet körül kibontakozó társadalmi párbeszédet, annak nem lesz meglepő az a magyar viszonylatban rendkívüli empátiáról tanúskodó húzás, amelyet mostanában gyakran produkálnak: - De kérem, hát megkérdezte egyáltalán valaki a pedagógusokat? Hiszen ők is értelmiségiek. Még ha alig keresnek is. És mostanra pontosan tudják, hogy volt egy idő az életükben, amikor azt hitték, jó munkát végeznek, hogyha a felvételire vagy az érettségire készítenek fel. Ez volt a hírhedt PISA-vizsgálat előtti kor, amikor homályban tapogatóztunk. Ma már azonban tudjuk és együtt skandáljuk: nem lexikális, hanem eszköztudást akarunk! Pfuj-pfuj évszámok, hajrá készségek!
A művelt, tájékozott hozzászóló külföldi adatokkal is előrukkol, például: a finn iskolarendszer csökkenti az egyenlőtlenségeket, bibibá. Akkor másoljuk le. Vagy inkább mégse, az időjárás is más ott, meg sok más egyéb. Vagy: az angolszász, úgynevezett komprehenzív oktatási modell - értsd: például belvárosi cigány, kozmopolita zsidó és úri keresztény gyerek egy csoportban tanul - az élen végzett a PISA-n, nem úgy, mint.
Az iménti modellben, az érdekesség kedvéért jegyzem meg, előnynek tekintik, ha egy gyerek a többségitől eltérő "kultúrát" hoz magával. Azért, mert nem kötelező mindenkinek ugyanahhoz a középhez húzni. Azért, mert a világ nem homogén, hanem heterogén csoportokból áll. Azért, hogy ne csak a dokumentumfilmen lássuk, hogyan élnek a város vagy a glóbusz bűzösebbik részén.
Maradjunk abban, hogy az oktatási reformok legüdvösebb hatása jelenleg az, hogy a kérdés átmenetileg a köztudatba került. A sokat vert magyar közoktatási rendszer nem fog jelentősen megváltozni, amíg a posztkádári társadalmi mentalitás és reflexek végleg el nem tűnnek, amíg a középosztálykonform pedagógiai rutinok ki nem kopnak, és amíg egy hatékony pedagógiai szolgáltatórendszer ki nem épül. És ez még csak a kezdet. Szokták mondani, hogy minden a tanteremben dől el. De azért az sem baj, ha kicsit felülről is megpiszkáljuk a szunnyadó monstrumot. Gyerekek, ti meg húzzatok leckét írni, holnap iskola!
Ambrózy Miklós
hírek
nIdén is elérkezik a középiskolai felvételik idénye: a felvételik február 17-től kezdődnek a középiskolák szervezésében, és eltarthatnak egészen március közepéig. A sorozatos megpróbáltatások ideiglenes eredményhirdetése március 17-ig fejeződik be. Itt aztán kidomborodik az egy-egy intézménybe jelentkező diákok rangsora: az ifjú Padawanok még időben módosíthatják a jelentkezési lapokon megjelölt preferenciáikat.
n"Írástudás mint szabadság" - ez a témája az Egyesült Nemzetek Írástudás évtizedének, amit február 13-án hirdetett meg Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Ko•chiro Matsuura UNESCO-főbiztos és Natsagiin Bagabandi mongol elnök az ENSZ New York-i központjában.
Az indítvány célja a világszerte kitartóan magas írástudatlanság csökkentése. Az UNESCO kimutatásai szerint mintegy 861 millió személy, azaz a Föld felnőtt lakosságának 20 százaléka nem tud írni, olvasni. Kétharmaduk nő. További 113 millió gyermek iskolán kívüli, tehát az írástanuláshoz nem is fér hozzá.
Amennyiben az analfabetizmus felszámolásában nem érnek el haladást, az UNESCO becslései szerint 2015-re még mindig az akkori felnőtt népesség 15 százaléka írástudatlan lesz. Ennek orvoslására egy nemzetközi akciótervet terjeszt elő, mely hat fronton javasol ellenlépéseket. Matsuura úgy véli: "Az új évezred első éveit két fontos jelenség határozta meg: az emberi társadalmak egybefüggése és a világ eseményeinek kiszámíthatatlansága. Ma már a globális tudatosság mindannyiunk alapvető szükséglete. Mellesleg az írástudás egyike emberi jogainknak."
nInfluenzajárvány pedig nincs - állítja az Országos Epidemiológiai Központ. A múlt héten 18 százalékkal nőtt a meghűléses vagy influenzás megbetegedések száma, és országszerte tömegesen hiányoznak diákok és tanárok az iskolákból. A fonyódi általános iskolában tanítási szünetet is elrendeltek, miután a tanulók mintegy fele otthon maradt. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy járványnak lehessen minősíteni a jelenséget. Az influenza ugyanis nem azonosítandó egy közönséges felső légúti fertőzéssel - figyelmeztetnek bennünket évről évre a virológusok, élükön az OEK főigazgatójával, Melles Mártával. Igazi járványról akkor beszélhetünk, ha a lakosság legalább 2 százaléka fertőzött adott településen belül. Ha tüsszögést-szipákolást tapasztalunk is magunk körül, ha lépteink konganak a folyosón a nagyszünetben, ha magunk is hiába szedjük a megelőző C-vitamint: semmiképp ne ítéljünk elhamarkodottan.
nZajlik az egyetemi élet. A gödöllői Szent István Egyetem három kara kiválni készül anyaintézményéből, hogy aztán a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetembe integrálódjon. Erre a múlt szerdai tanácsülésen derült fény, amelynek során, mint erről az eduport.hu beszámol, a SZIE és a Közgáz szándéknyilatkozatban rögzítették tervezett együttműködésüket. A szakadár karok így jól járnak, mert egy felkapott egyetemhez csatlakoznak, a BKÁE pedig, ha minden igaz, amúgy is szerette volna bővíteni képzési profilját. Célzás esett arra a decemberi ÁSZ-elemzésre is, mely szerint felsőoktatásunk struktúrája oly mértékben túlméretezett, ami néhány éven belül akár intézménybezárásokhoz is vezethet.
Szegeden rektorválasztás lesz, miután januárban hét jelölt adta be pályázatát, köztük két, az egyetem berkeiben működő főiskola főigazgatója. A leköszönő rektor, Mészáros Rezső arra hívta fel a figyelmet, hogy utódjának nagy kihívással kell majd szembenéznie, amikor az EU-hoz csatlakozva a szegedi egyetemnek is meg kell küzdenie a külföldi hallgatókért. Az új rektort az egyetemi tanács választja meg áprilisban, az addig gyűrűző kvázi-kampány elsősorban ismertető jellegű.
