A 2001 nyarán bevezetett diákhitel az Orbán-kormány legkedvesebb vívmányainak, sérthetetlenné nyilvánított "szent teheneinek" egyike. A volt miniszterelnök aktuális országértékelőjében mégse helyezett nagy súlyt a mostani reformok kritikájára: a Medgyessy-kabinet által bevezetett újításokon nehéz lenne fogást találni, annál is inkább, mivel részben az eredeti fideszes elképzeléseket valósítják meg. A rendszerbe eddig belépett 120 000 diák számára azonban a diákhitel legapróbb módosítása is húsba, valamint zsebbe vágó kérdés.
A múlt év december 17-én megjelent kormányrendelet paragrafusaiból a nem hozzáértő szem alig hámozza ki a valóban lényeges módosításokat. A kreditrendszer bevezetése számos kisebb korrekciót tett szükségessé, így a hitelnyilvántartás egysége a tanulmányi félév helyett mostantól fogva a tanulmányi hónap lett, a hiteljogosultsági időt pedig újradefiniálták, nehogy olyan hitelfelvevőknek is meg kelljen kezdeniük a törlesztést, akik még tanulnak. A jogosultak köre kibővült, az egyetemistákon és főiskolásokon kívül a felsőfokú képzést nyújtó szakközépiskolák hallgatói is igénybe vehetik tanulmányaikhoz az állam segítségét. A törlesztés szüneteltetését és a célzott kamattámogatást ezután a terhességi gyermekágyi segélyen lévők is kérhetik.
Az eddig felsoroltak azonban csak kisebb szépészeti beavatkozások a két igazán jelentős változtatáshoz képest. A diákhitel törlesztését a korábbi szabályozás szerint az adós mindjárt az egyetem befejezése után megkezdte, mégpedig éves bevallott jövedelme havi átlagának 6 százalékát kitevő törlesztőrészlettel. Amennyiben jövedelme a mindenkori minimálbér alatt maradt, a törlesztőrészlet alapjául a minimálbért vették. A diákhitellel kapcsolatban a legáltalánosabb tévedés éppen az, hogy visszafizetését csak a munkába állás után kell megkezdeni. Ez eddig se volt így, és ezután se lesz: a kockázatot mindenkinek érdemes végiggondolnia, aki nem biztos benne, hogy friss diplomájával a zsebében tárt karokkal várják a munkáltatók.
A kormány mostani rendelkezésével a minimálbér alapú törlesztőrészletet az első két évben mindenki számára biztosítja, utána pedig a törlesztés a két évvel korábbi bevallott jövedelem alapján folytatódik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2003-ban törleszteni kezdő fiatalok ebben az évben és a következőben havonta csak 3000 forintot fognak fizetni. Az újabb kedvezmény a pályakezdő diplomások anyagi nehézségeinek enyhítését szolgálja.
A legnagyobb visszhangot a szabad bankválasztás jogának elismerése, vagyis a Postabank monopóliumának eltörlése váltotta ki. A dolog pikantériája, hogy a diákhitel eredeti koncepciójában még a mostani változat szerepelt, de az utolsó pillanatban az akkori kormány több ponton megváltoztatta a neves külföldi és magyar szakértők által kidolgozott tervet (a legeslegeredetibb diákhitel-koncepcióról, amiben egyáltalán nem voltak kereskedelmi bankok lásd: Berlinger Edina: Tanulópénz, Magyar Narancs, 2002. augusztus 1. - a szerk.). A rendszerből kizárt többi bank tiltakozott a versenytörvény megsértése miatt, az ombudsman pedig elítélte a választás szabadságának korlátozását.
A diákhitel rendszerébe a Postabank mellett most további hat bank lépett be (OTP, K&H, CIB, MKB, IEB, ÁÉB), valamint 106 takarékszövetkezet. A bankok célja természetesen az, hogy a diákhitel révén minél több magasan kvalifikált jövendő ügyfelet szerezzenek, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ember, ha már egyszer számlát nyitott valahol, később is megmarad az adott pénzintézetnél. Jelenleg a diákok majd´ kétharmada az OTP-nél rendelkezik folyószámlával, 10 százalékuk pedig a Postabanknál. Külön érdekesség, hogy az a két bank, mely az ügyfelek további 20 százalékát "birtokolja", nem jelentkezett a diákhitel folyósításának lehetőségéért. Az utóbbi tény is mutatja, hogy egyelőre nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani a diákok szabad bankválasztásának: a többség továbbra is az ösztöndíjutalások kényszerítő erejének hatására választ bankot, 86 százalékuk pedig meg is marad a számára "kiutalt" pénzintézetnél.
Nem csoda, hogy a bankok egyelőre nem árasztják el kedvezőnél kedvezőbb ajánlatokkal a diákhiteleseket. A kedvezmények többsége néhány száz forintos nagyságrendű. Az IEB kivételével a számlavezetés mindenhol ingyenes, és hat bank kínál díjmentes pénzfelvételt havi 1-5 esetben. Mivel azonban éppen a legnagyobb hálózatot működtető OTP ezt a lehetőséget nem adta meg, ennek csak a szintén sok automatával rendelkező Postabank és K&H esetében van valódi jelentősége. A további apróságokról (telebank, kártyák, SMS stb.) a bankoknál érdemes tájékozódni - már akit ezek a tényezők komolyan befolyásolnak döntésében, ami a legtöbb egyetemistáról valószínűleg nem mondható el.
És végül: minden módosításnál fontosabb az, ami nem változott. Továbbra is maximum 25 000 forint maradt a legmagasabb felvehető összeg havonta, amit a múlt fél évben vezettek be, és amit az igénylők 42 százaléka választott. A többi havi összeg is 21, 15 és 10 ezer forint maradt. Nem változott a legfontosabb, az alacsonyan tartott kamatláb, a 9,5 százalék sem. És amíg ez így lesz, a diákhitel mindig jó buli marad, csak legyen állam, amelyik finanszírozza.
Zsuppán András
