Könyv
Pritz Péter az amerikai író tizenkét kötetét fordította le 2005 és 2017 között. Hét év kihagyás után tavasszal jelent meg a legújabb magyar nyelvű Bukowski-kötet, A város legszebb nője, karácsonyra jön a folytatás is A hétköznapi őrület meséi címmel, de a kettő között a napokban volt egy újrakiadás is.
Rímek az időtlenségre
Nyár vége felé, száguldva a nagy őszi könyves események felé, az idő múlása még erőteljesebben érint meg minket. Három kötettel eredünk tűnő nyomába.
„Igazán szabadnak lenni”
Megint elkéstünk a hosszú beszélgetéssel. Halogattuk, halogattuk, aztán elfogyott az idő, az erő, a levegő. Sehogy sem passzol a múlt idő Szláva Szeredához. Amióta csak ismerem (több mint 30 éve), mindig jövő időt mondott: „amint ezt befejezem, nekilátok amannak”.
„Már nem fáj”
Havas Juli Papírbabák című második regénye is orvos közegben játszódik. Az álnéven író ismert tüdőgyógyásszal honvágyról, a romániai fiatalságáról, az orvosi létről és az imposztor szindrómájáról is beszélgettünk.
Újak a nap alatt
Végignézve a kimondottan nyárra időzített limonádékat, ha mégis valami könnyebbre voksolnánk, a krimikben bízhatunk.
Átok és megváltás
A július elsején elhunyt albán Ismail Kadare nemzetközi viszonylatban is a legismertebb kortárs írók közé tartozott. Műveit negyvenöt nyelvre fordították le, számos nagy presztízsű díjat nyert el, és szinte folyamatosan az irodalmi Nobel várományosaként tartották számon.
„56 éve vagyok brit, 84 éve magyar és 3 ezer éve zsidó”
A Londonban élő Lantos Péter neuropatológus és Alzheimer-kutató a minap elnyerte a brit művelődési szövetség díját A fiú, aki nem akart meghalni című könyvéért. A holokauszt során gyerekként átélt megpróbáltatásait és családja történetét írta meg.
"Abszurd, hogy az otthongondozás, az idősgondozás, a demencia kérdéseit tabuként kezelik"
Szűcs Teri irodalomkritikus könyvet írt arról, ahogy az édesanyja elveszít emlékeket, de különös módon vissza is kap belőlük. Ápolói, gondozói tapasztalatainak közreadásáról és a publikáció körülményeiről beszélgettünk.
Nádasdy Ádám: Nem akarok írni a gyászról. A halálról igen
A hazaszeretet szólal meg bennem néha, mert úgy érzem, hogy rossz irányba mennek a dolgok - mondja interjúnkban a költő, akivel a Billeg a csónak című nemrég megjelent verseskötete kapcsán a számvetés szükségszerűségéről, gyászról és iróniáról, hagyományról, a meleg tapasztalatokról beszélgettünk.
Nyaraló lélekbúvárok
Az elmélyülés, pihenés heteiben nagy segítség lehet egy-egy, a lelki egészséggel foglalkozó munka. Slágerterület, nehéz a raklapszám megjelenő kötet között eligazodni.
Mi fán terem az ökoirodalom?
A hetvenes években felforgató versekben olvastunk olyat, amit ma a Facebook-kommentelők megfogalmaznak a klímakatasztrófáról. De mi kell ahhoz, hogy az irodalom hitelesen szóljon az ember és a természet kapcsolatáról? Csabai Máté írását vettük elő az Ásatás-sorozatban.