Interjú

„Nem is keresték”

Darvasi Ferenc szerkesztő, Mándy Iván monográfusa

Könyv

Csak hagyjanak békén címmel nemrég megjelent Mándy Iván monumentális monográfiája. Élet- és pályarajz egy nagyon budapesti szerzőről. De hogyan lehet ma életrajzi szempontú monográfiát írni, mennyire volt nehéz a magánmitológia mögötti valóságot megragadni – a könyv szerzőjével ezekről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hatszáz oldala és komoly jegyzetapparátusa ellenére meglepően olvasmányos a monográfiád. Biográfia és pályakép született, nem egy irodalomelméleti eszközökkel operáló elemzés. Mikor dőlt el, hogy inkább ezen az úton indulsz el?

Darvasi Ferenc: Fel kellett mérnem a határaimat, amit Mándytól is meg lehet tanulni. Ő egy novelláskötetében írta meg, öniróniával, túlozva, hogy mi mindent nem tudott megcsinálni prózában: „Se cselekmény, se fantázia, se megfigyelés.” Nem vagyok irodalomtörténész, nem tudtam volna elméleti fókuszú monográfiát írni. Talán azért is lehetek jó életrajzírója Mándynak, mert amennyire ő a középiskolát kerülte, én az egyetemmel voltam hasonlóképpen. Sok korábbi munkám kötött Mándyhoz, készítettem róla egy interjúkötetet a Corvina Ki­adónak és egy novellaválogatást a Magvetőnek, összeállítottam a levelezését, és többedmagammal egy tanulmánykötetet is. Az említett munkák kapcsán összegyűlt anyag egyértelművé tette, hogy érdemes lenne egy ilyen, tulajdonképpen régi vágású monográfiát írnom belőlük.

MN: Egy ilyen életrajz centrikus monográfia mennyire számít szakmailag elavultnak?

DF: Szerintem még tartja magát a szakmában az a nézet, hogy az életrajzi monográfiák ideje lejárt. Ezt Magyarországon a 90-es évekbeli irodalomtudományos fordulathoz szokás kötni, az úgynevezett Kulcsár Szabó-iskolához, és ennek a hatása ma is érezhető.

MN: Miközben közönségigény meg mintha mutatkozna rá, rá­adásul a nyugati könyvkultúrákban az életrajzok töretlen sikernek örvendenek.

DF: A személyesség kezd nagyon felértékelődni, erre a digitális világ is hatással van, de ennek egyértelmű jelei mutatkoznak az irodalomban is. A trendek váltakoznak az irodalomtörténeti, irodalomelméleti megközelítésekben is. De én ezzel nem foglalkoztam, azt akartam megírni Mándyról, amire én képes vagyok, és nem igazán érdekelt közben, hogy ez korszerű-e bizonyos nézőpontból, vagy sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.