Látogatóban Hanna Krallnál

„Kitalált dolog nincs benne”

Könyv

Író, újságíró, a lengyel tényirodalom grande dame-ja. Tényregényeiben, riportjaiban, elbeszélé­sei­ben elsősorban a holokausztra és a holokauszt feldolgozására összpontosít, erőteljesen építve a személyes történetekre. Itthon nemrég jelent meg Maria H. emlékezik című műve. Varsói otthonában kerestük fel.

Hanna Krall több mint húsz kötete közül a legutóbbi időkig egyetlen jelent meg magyarul, emellett néhány rövidebb írását közölték folyóiratok, például a Nagyvilág vagy a Lettre International. A hazájában 1976-ban – az Odra folyóiratban, majd egy évvel később könyvként is – napvilágot látott Egy lépéssel az Úristen előtt (Európa, 1981) interjúalanya és főhőse Marek Edelman, a varsói gettófelkelés egyetlen, életben maradt parancsnoka, aki az egy évvel későbbi varsói felkelésnek is aktív résztvevője volt, s később kardiológusként dolgozott. Kiss Gy. Csaba a Közép-európai találkozások című könyvében elmeséli, hogy 1982-ben, a hadiállapot időszakában magánkezdeményezésre érkezett Hanna Krall Budapestre; a legendás Könyves Bandi Moszkva téri bódéjánál rendeztek afféle „földalatti” könyvbemutatót és dedikálást.

Véletlen találkozás

Krall a nappaliba kalauzol, ahol kézzel horgolt terítőre kikészített, fehér teáskészlet, erős tea és szilvalekvárral töltött linzer vár. Nagyon szép, régi darabok – muszáj megdicsérni. Kiderül, hogy nem véletlenül választotta ezt erre az alkalomra; a Maria H. emlékezikben szimbolikus szerepet kap egy hasonló készlet, a névadója annak, amelyik az asztalon van. Az egyes darabokat varsói olvasóitól és kiadójától kapta ajándékba. „Összeköti ez az írót az olvasóval” – mondja és feláll, hogy megmutassa a könyv francia kiadását.

Elmondom neki, hogy az emlékezetről írok és az emlékezet életben tartásáról. S hogy szerintem ennek a legjobb módja, ha személyes történeteket elevenítek fel. Ilyen történet az övé és Edelmané is, a kettejük találkozásáé. A róla szóló könyvet majd’ három évtizeddel a holokauszt után írta; arra kérem, mondja el, miért teltek el évtizedek, mire megszületett a könyv.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.