KÖNYVMELLÉKLET - kritika

„A sárkányt megszelíditettük”

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset és más mesék. Gyerekversek nagyobbaknak

Könyv

Miután tavaly megjelent Nemes Nagy Ágnes gyerekeknek szóló műveit összegyűjtő könyvpárjának első része, A titkos út, a Móra Kiadó idén kihozta a második kötetet is Az aranyecset címmel.

Az életkori kategorizálásnál azonban van egy kisebb kavarodás. Az új kötet végén ugyanis A titkos út ajánló fotóján az a felirat áll: „Gyerekversek és mesék nagyoknak”, holott tudomásunk szerint A titkos út épphogy a kisebbeknek, az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló szövegeket foglalta magába (és a megjelent kötet borítóján az a felirat állt: „Gyerekversek és mesék kicsiknek”). Az aranyecset és más mesék borítóján ugyancsak van egy felirat: „Gyerekversek nagyobbaknak”. Most akkor melyik szól a kicsiknek, melyik a nagyoknak, és melyik a még nagyobbaknak? Ráadásul Az aranyecset – bár a borítószöveg ezt állítja – nemcsak gyerekverseket tartalmaz, hanem vegyes, prózai és verses írásokat.

Mindez azonban vajmi keveset von le a könyv értékéből. Nem reprezentatív közvélemény-kutatásunk alapján Nemes Nagy gyerekirodalmi alkotóként elsősorban a Bors néni szerzőjeként ismert. Bors néni alakja úgy beépült mára az irodalmi hagyományba, mint Weöres Bóbitája vagy Csukás Süsüje, Lázár Ervin Vacskamatija. De a Bors néni-szövegek az előző kötetben kaptak helyet. Az aranyecset a kicsit nagyobbak figyelmére aspirál, és a kötet anyagának a címadó szöveg teszi ki a jó kétharmadát. Az aranyecset nagyszerű mese, és talán a mai gyerekek is értékelhetik benne a vers és a prózaszöveg váltakozásának dinamikáját. Érdekes, hogy ebből a kiadásból lemaradt a mese alcíme, tudniillik, hogy „Keleti mese”. Az elvileg mintaadó 1979-es kiadásban még ott volt, vajon mi lehetett a baj vele? A címadó írás mellett helyet kapott a kötetben a Csillagszóró című, hagyatékban maradt karácsonyi vers, illetve a Felicián, avagy a tölgyek tánca című mese is. Ez utóbbi talán a legkevésbé erős szöveg, de hát az első kettő meglehetősen magasra helyezte a lécet. A Csillagszóró 1973 karácsonyára, a rádió felkérésére íródott, nem mondanánk, hogy mindenestől vidám szöveg, habár van benne bizakodásra okot adó rész is: „A sárkányt megszelíditettük” – írja Nemes Nagy. Az nem teljesen világos, hogy a könyv végén függelékszerűen közölt, alapvetően a szerzőnek az állatokhoz fűződő viszonyáról szóló egyoldalas interjúrészletnek mi itt a relevanciája, de annyi baj legyen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.