Ács Pál

Szellemi frontszolgálat

Thomas Mann és a konzervatív forradalom

Könyv

„Állítólag a Birodalmat, Németországot becsméreltem azzal, hogy ellenük fordultam” – mondta az antifasiszta Thomas Mann a nácikról, miután 1933-ban száműzetésbe kényszerült. „Oly hihetetlenül vakmerők – folytatta –, hogy összetévesztik magukat Németországgal.”

Európa, vigyázz! című, 1938-as könyvecskéjében az író – egy másik, egy eljövendő, szabad Németország már emigrációban élő szószólójaként – keményen elítélte a nemzetiszocialisták rémtetteit, szembeszállt a hitleri propaganda hazug reklámfogásaival, sürgetve a nyugati demokrácia szellemi és erkölcsi megújítását.

Arról nem beszélt a német írófejedelem, hogy ahhoz, hogy hitelesen felvehesse a harcot a hitleristákkal, előbb önmagával, énjének sötétebbik felével kellett szembefordulnia. Az Egy apolitikus ember elmélkedései című, két évtizeddel korábbi, az I. világháború alatt írt polemikus esszékötetében ugyanis még szélsőségesen jobboldali, antidemokratikus nézeteket vallott. A könyv nálunk csak nagy késéssel, 2000-ben jelent meg Györffy Miklós fordításában. A terjengős Be­trachtungen (csak így, németül szokás a művet emlegetni) jóformán ismeretlen az olvasók körében, pusztán a szakemberek forgatják. Miként a könyv új, New York-i, angol nyelvű kiadásának előszavában olvassuk, ez Thomas Mann legelutasítottabb alkotása. Igazán csak azok számára érdekes, akik erkölcsi-politikai következtetéseket kívánnak levonni az író későbbi, gyökeres átváltozásából.

Tanulságos kézbe venni a könyvet most, a konzervatív forradalom legújabb diadalakor. Meghökkenve tapasztalhatjuk, hogy ez az ideológia az elmúlt száz év során szinte alig változott. Thomas Mannt a háborút viselő Németország iránti elfogult kötelességtudat, a félreértelmezett hazaszeretet tette átmenetileg reakcióssá (jobb szót erre nemigen találni). Az I. világháború kitörése előtt – A Budden­brook ház, a Tonio Kröger és a Halál Velencében sikeres szerzőjeként – még mérsékelt liberális nézeteket vallott. „Úristen, tagja voltam még egy társaságnak is, amely a német–francia megértést szolgálta” – gúnyolódott később ekkori önmagán. 1914-ben aztán gyors irányváltással önként jelentkezett szellemi frontszolgálatra. Fegyvert, hála egyik olvasójának, egy körorvosnak, aki felmentést adott neki a katonáskodás alól, nem kellett fognia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.