Könyv

Örök Évi-fantáziák

  • Pócs Gergely
  • 2018. május 5.

Könyv

Címe ellenére Marczinka Csaba kisregényében a fantáziák örök tárgyáról, Éviről nem túl sokat tudunk meg. Ellenben megismerjük a lecsúszott pesti bölcsészt, aki számon tartja a kiállításmegnyitókat, hogy ingyen pezsgőhöz jusson, időnként kéziratokkal házal, de nem jár szerencsével. Aztán ez a mellékszál elhal. Egyébként nincs szó másról, mint a főszereplő érthetetlen ragaszkodásáról egy olyan párkapcsolathoz, amit már az elején röviden le kellett volna zárni. Hat év után is felteszi a kérdést, van-e esély a révbe érésre. Egy öreg szerzetes nyugalmával szemléli Évi kicsapongásait, miközben úgy vágyik a szerelmére, mint egy kiskamasz. Egyforma találkozások végtelen folyamát látjuk, amelyekben a legapróbb részletekig ismétlődnek a szertartások, a kókuszos csoki kicsomagolásától a végkifejletig, a történet elején bőségesen adagolt szabadtéri szextől a nyögvenyelős együttlét váratlan megszakadásáig. Fordulatra egészen a negyvenkettedik oldalig kell várni, ahol Évi a szokásos vadító fekete bőr miniszoknya helyett cinóberpirosat visel. Amúgy meg csak a párhuzamosan tartott pasik nevei váltakoznak. Némelyiket elhagyja, némelyik meghal, vagy egyszerre tűnnek fel a bölcsész Karesz álmában Dulifuli, Tréfi meg Törpapa képében, ahogy próbálnak közel férkőzni Hófehérkéhez. Ám róluk sem tudunk meg semmit azon kívül, hogy valójában rájuk sincs szüksége senkinek. A történet nincs lezárva, az újrakezdés lehetősége az utolsó oldalon is megjelenik. Annak bemutatása, hogy az élet egy nagy mókuskerék, egészen hátborzongató is lehetne, ha a szereplők viselkedése nem lenne vállalhatatlanul kínos.

Garbo Kiadó, 2017, 72 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.