Nekrológ

Pompás virágzás

Domonkos István (1940–2024)

  • Orcsik Roland
  • 2024. november 20.

Könyv

Először Magyarországon találkoztam a műveivel, az évet is tudom, 1994-ben. Akkor jelent meg az Ex Symposion című folyóirat (az újvidéki Új Symposion egyik örökösének) róla készült tematikus száma.

Domonkos (vagy Domi, ahogy barátai, ismerősei hívják, hívták) ekkor már nagyjából visszahúzódott az irodalomtól, tizenöt éve a svédországi emigrációjában élt, az a Jugoszlávia pedig, amelyben szocializálódott, soviniszta szemétdombbá, háborús romhalmazzá, téves csatatérré változott.

Domonkos 1940. augusztus 7-én született Ókéren (szerbül Zmajevo, németül Altker). A falu a Jugoszláv Királysághoz tartozott, amely egy évvel később, a náci Blietzkrieg során felbomlott. Domonkos életének első öt éve az ideiglenes német megszállás alatt zajlott. A háború végén megalakult a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia, később a demokratikus jelzőt más ideológiai konstrukciókkal cserélték le.

Irodalmi tevékenysége az ún. Második Jugoszlávia (1945–1991) idején bontakozott ki. Az impériumváltások nyomot hagytak a műveiben, számos alkalommal utalt az ebből fakadó létbizonytalanságra, az elvágyódásra, a hazátlanságra, az identitásválságra, a cenzúrára, a társadalompolitikai tabukra.

Első publikációit még álnéven, Diósi Illésként jegyezte, tán önbizalomhiányból is. Az Ifjúság nevű hetilap Symposion mellékletében (1961–1963) már valódi nevén jelentek meg versei, esszéi és délszláv nyelvekből a műfordításai. Aztán Újvidéken megalakult az Új Symposion folyóirat (1965–1992), melynek szerkesztőségi tagja és „symposionistája” lett. Majdnem optimistát írtam, Sinkó Ervin nagyszabású tanácsköztársasági regénye alapján (Optimisták, 1953), amely nagy hatással volt az Új Symposion titánjaira. Talán nem hülyeség azt állítani, hogy a szocreálra jellemző világnézeti optimizmust az Új Symposion meghatározó szerzői symposionizmusra váltották. Míg a szocreál optimizmust az államideológiához való lojalitás, addig a symposionizmust a kritikai attitűd, a társadalmi bálványok, a provincializmus megkérdőjelezése és az esztétikai kísérletezés jellemezte. Ez persze nem jelenti automatikusan, hogy minden symposionista távol tartotta magát a hatalomtól, de még emellett is próbálkoztak a meglévő keretek feszegetésével, ami időnként betiltásokhoz, leváltásokhoz és egyéb botrányokhoz vezetett. Az Új Symposion története ambivalens jugo­szláv történet, amely nem értelmezhető a szovjet típusú sztálinista kultúrpolitika kontextusából. Nem véletlen, hogy az Új Symposionban (és az ugyancsak újvidéki Híd folyóiratban) olyan magyar szerzők is publikálhattak, akik Magyarországon feketelistások voltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.